Berezgett a műszer, az azték piramis belsejében brutális idegen szerkezetet találtak, amely átírja a történelmünket

Nagyon kevesen ismerik világszerte, Magyarországon pedig különösen ismeretlennek számít Cholula Nagy Piramisa, amely több szempontból is rekordernek számít az ilyen jellegű építmények között. Egyes paramétereiben a hat szintből álló, és különböző etnikai csoportoknak emlékül szolgáló monstrum még a gízai óriások legnagyobbikát, a Kheopsz piramist is lekörözi. Az azték kultúra talán legcsodálatosabb hagyatékához van szerencsénk a mai Mexikó Puebla nevű államának területén.

A több néven és becézéssel több nyelven is megszólított Cholula Nagy Piramis egy elképesztően nagy, történelmi építményekből álló leletegyüttes központi eleme. A 154 hektáron fekvő, Cholula város melletti csoda körülbelül 2300 esztendővel ezelőtt kapta meg első építőkövét. Pontosabban nem követ, lévén mind a piramis, mind a környező vallási és egyéb kiegészítőépületek, javarészt vályogtéglából készültek.

A szakértők szerint a piramis is több, mint ezer éven át épült. Valamikor Jézus születése előtt 300 esztendővel kezdték meg építését, majd körülbelül 900-ra épült fel a hatodik, utolsó szint is. A tudósok szerint jól elkülöníthetőek a különböző rétegek, ahogy azokat más és más azték utónemzetek keze munkája húzta fel.

A leletegyüttes legnagyobb hányadát a toltékoknak köszönhetjük. Ez a népcsoport több száz éven keresztül tartotta fenn, és használta vallási-szakrális központként a várost. Amely település az azték birodalom csúcsán akár százezer lakossal is büszkélkedhetett. Aki közül számos előkelőség végül itt is lett eltemetve a hatalmas piramis tövében.

Hatalmas piramisról beszélhetünk. A Cholula nem túl magas, és messziről csak egy földdel és zölddel benőtt hegynek néz ki a maga alig 25 méterével. Ám a titka a terebélyességében van. Ugyanis 300-szor 315 méteres alapterületével bőven nagyobb a már említett Kheopsz piramisnál is. Térfogatra körülbelül kétszer nagyobb a mexikói nagytestvér a híres egyiptomi rokonnál.

Ördög a részletekben

Viszont van egy igazán kísérteties részlete a Cholula-i piramisnak. Fontos tudni, hogy már a 16. századi spanyol hódítók is foglalkoztak a feltérképezésével, ám érdemben csak a 20. századi tudósok térképezték fel. Ekkor viszont szenzációs rekordnak számító tényre derült fény. Ugyanis a hat szintből álló piramist keresztbe-kasul nem kevesebb, mint 8 kilométernyi alagút hálózat szövi be. Ennek felderítésére azonban bátor vállalkozókra és alagútfúrásra volt szükség, mert az alagutaknak nem volt felderített, közvetlen bejárata.

Kik voltak az aztékok? Az aztékok egy mezoamerikai indián nép voltak, akik a 14-15. században hatalmas, katonai alapú birodalmat hoztak létre Közép-Mexikóban, fővárosukkal, a mai Mexikóváros elődjével, Tenocstitlánnal, a Texcoco-tó szigetén. Magukat mexikának nevezték, és a spanyol hódítás (16. sz.) idején ők uralták a régiót, amíg Hernán Cortés el nem foglalta a birodalmat.

Ilyen döbbenetesen nagy a Cholula piramis: