Így nézett ki valójában Blaha Lujza, szépségéről ódákat zengtek a kortársai

Emberek százai járnak-kelnek, befut a 4-es 6-os villamos, mélyen a felszín alatt pedig metró dörömböl: ez a Blaha Lujza tér, Budapest egyik ikonikus közterülete, ami a mai napig tud újat mutatni az arra járóknak. 

A mai Blaha Lujza tér környéke még az 1700-as években is szinte lakatlan volt. A mai Budapest területét a középkorban uralta a víz, több kisebb tó, és a Duna egyik mellékága is erre folyt, ami ekkor még hajózható volt. A tér helyén régen rév is működött. A tavakat és Duna ezen ágát valamikor 1800 körül csapolhatták le, ugyanis a város terjeszkedett, ezért több lakóhelyre volt szükség.

A tér története

Még a történelmi Pest város falain kívül adák át Budapest egyik ikonikus templomát, a Szent Rókus-kápolnát, és vele együtt a hozzá tartozó Rókus Szegényházat.

Az ikonikus tér a nagykörúttal együtt jöt létre. A tervek egy új, az egész városon átívelő főútvonal kialakítására már 1871-ben elkészültek, de 1873-ban kirobbant egy gazdasági válság, ami jelentősen lelassította az építkezést – írja a PestBuda. 

Viszont a válság nem akadályozta meg a városvezetést abban, hogy felépítség 1875-ben a Népszínházat, ami Budapest egyik ikonikus épülete lett évtizedeken keresztül.

1908-tól a Nemzeti Színház előadásait tartották az épületben. Ma már csak az utca viseli a nevét, ami a Blaha Lujza térről indul a II. János Pál Pápa tér irányába. Az utca legalább ugyanolyan híres – vagy inkább hírhedt, mint az épület, amiről a nevét kapta. 

1895-ben még egy ikonikus épület került a Blaha Lujza tér sarkára: a Rémi-szálló, ami később a Nemzeti-szálló nevet kapta. A Rémi család egy vendéglős dinasztia volt, az ő megrendelésükre készült az épület Schannen Ernő építész tervei alapján.Nem sokkal ezután, 1906-ban a téren nyílt meg Budapest első mozija, az Apolló mozi.

Leborul az Ikonikus népszínház

A kettes metrót 1950-ben kezdték el építeni, de megannyi problémába ütköztek a kivitelezése során – az egyik ilyen probléma a Népszínház épülete volt. Az amúgy is felújításra szoruló épületet 1965 tavaszán robbantották fel, ezzel teljesen megváltoztatva a tér kinézetét, és kezdett átalakulni azzá, ahogy ma ismerjük.

A Blaha Lujza térhez Budapest számtalan ikonikus épülete, története kötődik. De ki az a Blaha Lujza? 

A tér a nemzet csalogányáról kapta a nevét

Blaha Lujza – vagy születési nevén Reindl Ludovika – született színésztehetség volt: már ötévesen színpadra lépett – olvashatjuk a Vaskarika oldalán. Lujza a hetvenes évekbe került fel pestre, és a mai Blaha Lujza térre költözött – innen jön a tér neve.

A pesti Népszínház társulat tagjaként sokat szerepelt a színházban, és a kor egyik legtehetségesebb színésznőjeként van számontartva a mai napig. 

Egy Walesi herceg figyelmét is felkeltette. 

Egy előadás alkalmával a herceg ellátogatott a Népszínházba, ahol Blaha Lujza épp egy “piros csizmás” szerepben játszott – azaz a darabban nem volt sok szövege, inkább háttérszerepet töltött be, de így is magára tudta vonni a herceg figyelmét, aki a páholyból tapsolta vissza Blaha Lujzát a színpadra. Ezután lement a színpadhoz, hogy csokrot adjon a színésznőnek. 

Blaha Lujza így ír az eseményről: 

Az én öltözöm ajtaja éppen szembe esik a színpadi ajtóval. Ezt kitárták hát és a színház apraja-nagyja onnan nézte, hogy hogyan jön hozzám az angol királyfi. Ő a páholy-folyosó felöl jött Károlyi Pistával és úgy lépegetett a társalgón, meg a folyosón át, mintha soha életében másutt nem is járt volna, csak éppen itt. Istenem, hogy dobogott az én szívem, mert bizony nagy dolog ám szemben állni egy ilyen nagy úrral, aki valamikor oly hatalmas fejedelem lesz. (...) Kedvesen bókolt nekem, azt mondta, hogy neki mindig nagyon tetszettünk mi magyarok, de most még kétszeresen jobban tetszik neki itt minden, amióta engem nótázni hallott.

Blaha Lujza a nemzet csalogánya becenevet kapta, nem véletlen, miért: