Elöntötte a víz a Blaha Lujza teret, a nagy pesti árvíz nyoma még ma is látható a Rókus kórház oldalán

Az 1838-as nagy pesti árvíz és annak öröksége: A katasztrófák tanulsága

Az idei évben több Európa országát sújtó áradások újra előtérbe helyezték az árvízvédelmi kérdéseket, emlékeztetve arra, hogy a Duna mentén fekvő városok történetében először súlyos károkat okoz a természet ereje. Az 1838-as nagy pesti árvíz, amely Magyarország fővárosát sújtotta, máig az egyik legtragikusabb természeti katasztrófaként él az emlékezetben. Ez az árvíz nemcsak a várost, hanem annak lakóit is próbára tette, majd a későbbi fejlődés és modernizáció alapjait is megvetette.

A katasztrófa előjelei és a tragédia kezdete

1838 márciusában a Duna vízszintje egyre magasabbra emelkedett, ahogy a kemény tél után a gyors olvadás elérte a folyót. Bár már korábban is történtek figyelmeztetések, a város nem volt kellően felkészülve egy ekkora áradásra. Március 13-án a gátak végül nem bírták tovább a jeges ár nyomását, és a víztömeg Pest utcáira zúdult. Az ár gyorsan átterjedt a város alacsonyan fekvő részeire, elöntve otthonokat, boltokat és műtermeket.

A vízszint folyamatosan emelkedett, és március 15-én elérte a pontosvárost: a Ferenc 2,6 vízmélységet, ami az alacsony fekvő városrészek számára katasztrofális volt. Több ezer épület semmisült meg vagy rongálódott meg súlyosan, és több mint 50 ezer ember maradt hajlék nélkül - az árvíz egykori szintje ma  Blaha Lujza téren, a Rókus Kórház mellett álló templom oldalán látható.

Wesselényi Miklós, az árvízi hős

Nemcsak Wesselényi, hanem számos más helyi lakos is részt vett a mentési munkálatokban. Közöttük volt Landerer Lajos, a híres pesti nyomdász, aki szintén életét kockáztatja a bajbajutottakon. Landerert a helyi sajtó is dicsérte, hiszen csónakjával számos családot mentett meg a háztetőkről​.

Az árvíz összesen 2281 házat rombolt le Pesten, 827 további épület pedig súlyosan megrongálódott. A budai oldalon kisebb volt a kár, mivel a házak nagy része magasabban fekvő területeken állt, de ott is több száz épület szenvedett el károkat. Összességében az áradás több mint 50 ezer embert tett hajléktalanná, és közel 22 ezer lakos vesztett​e el munkahelyét.

Az árvíz 153 emberéletet követelt, akik közül a legtöbben Pesten éltek. A jeges víz elöntötte a város központi részét, és az egykor virágzó kereskedelmi élet a pusztítás következtében teljesen megszűnt. Az áldozatok közé tartozott a város gazdasága is, hiszen számos bolt, műhely és raktár tönkrement a víz alatt​.

A város újjáépítése

A katasztrófa utáni hetekben hatalmas összefogás indul meg az országban és a külföldi országokban egyaránt. Liszt Ferenc például Bécsben adott jótékonysági koncertet, melynek bevételét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlotta fel. Az újjáépítési munkák azonban nem voltak egyszerűek, hiszen a város vezetői arra törekedtek, hogy Pestet ne csupán helyreállítsák, hanem modernizálják is. A Szépítő Bizottság szigorú irányelveit vezette be az építkezésekre: megtiltották a vályogházak építését, és előírták az épületek alapozásának mélységét, valamint a falak vastagságát.

A város újjáépítése során a klasszicista stílus vált uralkodóvá, és a belső kerületek egységes arculatot kaptak. A Dunára vonatkozó tervek is előtérbe kerültek, bár ezek csak később valósultak meg teljes szabályozást. Az árvíz nemcsak a város szerkezetét, hanem az emberek gondolkodását is megváltoztatja: a modernizáció és a biztonságosabb városépítés iránti igény erősebbé vált, mint valaha​.

Az árvíz hatásai

Az 1838-as nagy pesti árvíz hatásai a mai napig érezhetőek. A tragédia tanuli alapvetően megváltoztatták Pest fejlődési irányát, és megalapozását Budapest modern városképét. Az árvízvédelem és a folyamszabályozás fontos felértékelődése, és a későbbi nagy árvizek során már rendelkezésre állnak a megfelelő védelmi rendszerek. Az 1838-as események emlékeztetnek minket arra, hogy a természeti katasztrófák mindig is az emberiség részei voltak, de az emberi összefogás és kitartás képes felülkerekedni a legnagyobb tragédiákon is​.

forrás: Cultura.hu