Ez a legrövidebb magyar településnév, azonnal kiakadnak a szemeid, ha meglátod

Mind a mai, mind az egykori királyi Magyarország telis tele van kacifántos földrajzi nevekkel. Nem kevés elnevezés ismétlődik egymás akár több száz kilométerre is. Van néhány olyan falu- vagy városnév, ami egykor még szinte teljesen mást jelentett, mint manapság. Egy-egy földrajzi keresztség manapság már erősen megmosolyogtató, vagy akár egyenesen meghökkentő is lehet. Az egyik leginkább meghökkentő talán Pornóapáti, amelynek természetesen semmi köze nincs a felnőtt filmezéshez.

A közép-európai térkép az elmúlt 1000 év során rengeteget alakult és módosult. Előfordult olyan időszak is, amikor tulajdonképpen nem is szerepelt azon Magyarország vagy a Magyar Királyság neve. Lévén a hazánk három részre szakadását követően gyakorlatilag leradírozták azt a térképekről. Ugye akkor csak az Erdélye Fejedelemség volt az, ahol magyarul beszélő önálló területről beszélhettünk.

Az osztrák és a török elnyomás alatt élő tartományok idegen hatalom alatt szűköltek.

A törökök 17. század végi kiűzése csak időlegesen adott lehetőséget a fellélegzésre. Ugyanis a Habsburgok teljesen rátelepedtek a Kárpát-medencére, és a Magyar Királyságot, mint hűbéres tartományt tartották számon. Ezzel több mint két évszázadra betagozódtunk az osztrákok vezette birodalomba, melyet a svájci eredetű Habsburg család irányított Bécsből a császár révén.

Csak később, az 1867-es kiegyezést követően váltak őseink egy dualista államalakulat, az Osztrák-Magyar Monarchia részévé. Ekkor pár évtizednyi összeborulás következett az osztrákokkal, és miközben mi már ennek is örülni tudtunk, addig Bécset a számára elégtelen gazdasági és geopolitikai helyzete egyre inkább feszélyezte.

A németajkú államalakulatok, valamint ellenlábasaik egyre türelmetlenebbül feszengtek a puskaporos hangulatú Európa térképén. Aztán a Habsburg trónörökös elleni sikeres szarajevói merényletet követően kirobbant az I. világháború. A világháborúban a négy év után kifáradt vesztes oldalon találtuk magunkat 1918-ban. A vasmarokkal, királyként uralkodó Ferenc József halála után már nem volt lehetősége Károlynak a trón megtartására.

Ausztria és Magyarország is önállóan, egymástól függetlenül utakon volt kénytelen tovább boldogulni. Ezt persze üdvözölték a Monarchia további népei, úgy mind a csehek vagy a szlovákok. Utóbbiak a frissen megalakított mű államban, Csehszlovákiában találtak egymásra, és megannyi felvidéki magyarban.

Ugyanis számos részben vagy egészben magyarajkú település került a határ csehszlovák oldalára.

Többek között így járt Áj falu is. Amely ma Háj néven Szlovákiában fekszik, a Kassai járásban. Áj a legrövidebb, külhonba szakadt magyar település neve. A korábbi évszázadokban hol Ag, hol Ayh néven emlegetik az írásos emlékek. Időszakosan tartozott a szomszédos Torna településhez is, ám immár valamivel több, mint három évtizede teljesen önálló az alig kétszáz lelkes falucska. Aminek neve egyébként abból ered, hogy egy ősi völgyben fekszik, amit régen az áj szó is jelentett.

Így élnek ma a magyarok Szlovákiában: