Kiderült a trianoni béke legborzasztóbb titka, még beszélni is tilos volt róla

Trianon tragédiája

A hazai történelmi diskurzusok között akadnak vitás kérdések - abban viszont a legtöbben egyetértenek, hogy a trianoni békeszerződés igen komoly csapás volt az országra nézve.

Az első világháborút lezáró döntés értelmében feloszlott az Osztrák-Magyar Monarchia, hazánk elvesztette történelmi területeinek nagy részét, magyarok milliói kerültek más országok fennhatósága alá - a trianoni békeszerződés tulajdonképpen máig rányomja a bélyegét Magyarország szomszédos államokkal való viszonyára.

Eredeti tervek

A döntés következményeivel azért elég sokan tisztában vannak, azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy az eredeti tervek között akadtak hazánkra nézve még kedvezőtlenebb ötletek is.

Az ilyen ötletek közé tartozott az úgynevezett szláv folyosó vagy csehszlovák korridor is. A név meglehetősen beszéd: a frissen megalakult Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) szerette volna, ha a két szláv népet összeköti egyfajta folyosó, ennek érdekében pedig további területeket vettek volna el Magyarországtól.

A kivitelezés részletei

A tervezett folyosó Magyarország nyugati megyéin (Moson, Sopron, Vas és Zala) keresztül vezetett volna, gyakorlatilag levágva ezeket a területeket az országtól - ez azt is jelentette volna, hogy több nagy város, például Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg vagy Nagykanizsát is ezen államok fennhatósága alá került volna. 

Az elképzelésnek több változata is volt: egyes tervek szerint a Dunántúl teljes nyugati része megoszlott volna a csehszlovák és délszláv állam között, más változatok enyhébb határokat javasoltak. 

Végül a nyugati nagyhatalmak elutasították a javaslatot: úgy ítélték meg, hogy a térségben a szláv lakosság kisebbségben van, így a korridor nem lenne legitim, ennek eredményeként pedig az elképzelés végül elbukott - helyette a térség osztrák-magyar felosztásával jött létre a későbbi Burgenland.

A szláv korridor ötlete: