Kőfaragó fejtette meg a piramisok titkát, rácáfolt a legnagyobb sztártudósokra is

Egy kísérlet tárta fel, hogyan vájták ki a gízai piramisköveket az ókori mesterek

Egy kísérlet új megvilágításba helyezte azt, hogyan dolgoztak az ősi mesterek: a kutatás szerint egy tapasztalt kőfaragó végre kézzelfogható választ adott arra, miként lehettek képesek a munkások a Gíza környéki hatalmas kőtömböket gyorsan és hatékonyan kivájni.

Az akkoriban innovatív módszernek minősülő építészeti technika teljesen friss irányt adott a modern régészet munkájának, a kutatók viszont most már kézzelfogható bizonyítékokra támaszkodva vizsgálhatják újra a piramis építéshez kapcsolódó legendákat, és pontosabban feltérképezhetik, milyen valós módszerekkel oldották meg az ókori történelem egyik legnagyobb rejtélyének kérdését.

Hogyan dolgoztak valójában a gízai kőfaragók? Egy kísérlet bizonyítja a nedvesített kőtömbök gyorsabb vágását és a szigorú munkaszervezést

A kísérletben részt vevő szakértők részletesen dokumentálták a folyamatot, amely során a mestermunkát végző csapat rávilágított arra, milyen kifinomult lehetett az akkori építészet, és hogyan használhatta ki egy elhivatott kőfaragó a természetes anyagokban rejlő lehetőségeket.

A kutatás során felmerült, hogy a munkások a tömbök nedvesítésével sokkal gyorsabban tudtak haladni, ami újabb érvet állít a Giza környékén dolgozó építőmesterek ügyessége mellett, és pontosabban rávilágít a hatalmas piramis készítésének folyamatára.

A következtetések szerint a munkálatokban részt vevő csapatok szigorú beosztásban és jól meghatározott feladatkörökkel dolgoztak: 40 fős csoportokban, a zau egységekben, ahol minden tíz embernek külön vezetője volt. Ez azt mutatja, hogy az ókori egyiptom munkaszervezése sokkal fejlettebb volt, mint korábban gondolták.

A valódi technika, amellyel az ókori mesterek kivájták a piramisköveket – végre bizonyíték érkezett

A kutatók szerint 2017-ben sikerült minden apró részletében rekonstruálni, hogyan faraghatták ki az ókori egyiptomi munkások a 2,5 tonnás kőtömböket. A kísérletet vezető Franck Burgos 2017-ben a Kheopsz-piramis melletti, régóta elhagyott kőfejtőben dolgozott, ahol korabeli eszközök másolatait használta: rézből készült vésőket, fa kalapácsokat, köteleket és egyszerű kőszerszámokat.

A teljes folyamatot négy tapasztalt dolgozó végezte el — csupán napi hat óra munkával, összesen négy napon át — így sikerült kivágniuk egyetlen hatalmas blokkot. Ez már önmagában értékes információkat adott, ám a legnagyobb meglepetés csak ezután következett: Burgosék észrevették, hogy ha a kőtömböt munka közben vízzel nedvesítik, a rézvésők sokkal könnyebben hatolnak a mészkőbe.

A különbség drámai volt. A nedvesített kő akár hatszor gyorsabban vágható, vagyis nem hónapokig tartó, kimerítő küzdelemmel számolhatott egy csapat, hanem sokkal gördülékenyebb, hatékony munka folyt a kőfejtőkben.

Ez a felfedezés gyakorlatilag újraírta a piramisépítésről alkotott elképzeléseket. A vízzel kezelt kőtömbök használata azt jelenti, hogy a korábbi becsléseknél jóval kevesebb idő és kevesebb eszköz is elég lehetett. Burgos számításai szerint ahhoz, hogy a Nagy Piramis a 27 évnyi Kheopsz-uralkodás alatt elkészülhessen, nagyjából 3 500 kőfaragónak kellett naponta 250 blokkot kivágnia, ami pontosan egybevág a régészetben talált munkatáborok méretével.

Szigorúan szervezett munkarend betartásával építették a gízai piramisokat

A modern régészet számára ez erős bizonyíték arra, hogy a piramis építése hatalmas, központilag irányított projektként működött, ahol több ezer ember összehangolt munkájára támaszkodtak, nem pedig rendezetlen vagy kényszermunka-alapú folyamatra.

Franck Burgos és csapata eredményei tehát nem pusztán egy látványos kísérlet részleteit rögzítik, hanem bizonyítható adatokat szolgáltatnak arról, hogyan dolgozhattak a piramisépítők a Giza környéki kőfejtőkben: milyen eszközöket használtak, milyen technikával vágták a 2,5 tonnás blokkokat, és mekkora napi teljesítmény volt reális.

A piramisok titka továbbra is lenyűgöző, de minden új kutatás egy lépéssel közelebb visz ahhoz, hogy megértsük: az ókori építőmesterek rendkívüli szakértelme és kitartó munkája tette lehetővé a világtörténelem egyik legnagyobb mérnöki teljesítményét.

A videó a Kheopsz-piramis (Great Pyramid of Khufu) bejárását mutatja be Gízában, Egyiptomban. A felvételen láthatók a piramis külső részletei, a monumentális méretek, a környező sivatag és a fennsík panorámája. A narráció személyes benyomásokat ad a piramis építéséről, történelmi jelentőségéről és arról, milyen élmény a világ egyik legrégebbi és legmisztikusabb építményét testközelből megtapasztalni:

Forrás: Facebook