Magyarország alatt szunnyadt 1600 évig, kiásták és most a világ összes törikönyvét át kell írni

A Duna partján találták meg a késő római kor egyik legnagyobb, a .Kárpát-medence történelmét érintő rejtélyét

Komárom–Szőny térségében, Brigetio egykori erődjének közelében egy gondosan megtervezett, apszisos szerkezetű épület nyomaira bukkantak, amely különleges szerepet tölthetett be a késő római történelem egyik legizgalmasabb korszakában.

A vizsgálat több tudományterület együttműködésével indult: műholdfelvételek, talajradaros felmérések és 18–19. századi katonai térképek segítségével sikerült azonosítani a gyanús, apszisos szerkezetű épület körvonalait.

A cél az volt, hogy kiderítsék, vajon egy korabeli katonai központ, hivatalos fogadócsarnok vagy egy ismeretlen közigazgatási épület rejtőzik-e a föld alatt.

Az első ásatási szakaszban nagyméretű terem, fűtésrendszer és téglabélyegek kerültek elő, amelyek a 370-es évekre datálhatók – vagyis I. Valentinianus császár uralkodásának idejére.

1600 év után kiderült, hol vesztette életét I. Valentinianus császár

A régészek egy olyan épületet tártak fel a mai Magyarország területén, amelyről úgy vélik, hogy ez lehetett az a terem, ahol I. Valentinianus császár követeket fogadott röviddel azelőtt, hogy agyvérzésben összeesett és meghalt.

A bélyeges téglák alapján az épület az i. sz. 370-es évek elején épült, a Valentinianus katonai reformjaihoz kötődő császári tisztek irányítása alatt.

A vizsgálatok — köztük a régészeti rétegelemzés, az anyagösszetétel-vizsgálat és a radiokarbon-elemzés — megerősítették, hogy a helyszín Brigetio (a mai Komárom–Szőny térsége) területén állt, és a késő római katonai-adminisztratív központ részét képezte.

A régészek felfedezték a császári fogadótermet, ahol I. Valentinianus élete véget ért

A feltárást vezető régész, Dr. Nagy Eszter régész-történész szerint „most dől el, hogy a tankönyvek hogyan íródnak újra az elkövetkező évtizedben”.

A kutatók szerint a felfedezés nem érthető meg a történelmi háttér nélkül. I. Valentinianus császár Kr. u. 374-ben a kvádok és a szarmaták nagyszabású támadására válaszul érkezett Pannóniába, hogy személyesen irányítsa a hadjáratot. Uralkodása alatt megerősíttette a Duna menti határvonal védműveit, és ellentámadást indított a barbár törzsek ellen, hogy visszaállítsa a Római Birodalom befolyását a térségben.

A régészeti vizsgálatok megerősítik a korabeli forrásokat: a térségben erődítések, katonai táborok és pusztítás nyomai is előkerültek ebből az időszakból. A történelem szempontjából kiemelkedő leletanyag – az érmészeti bizonyítékok, a feltárt épület és az írott források – együtt új képet rajzolnak arról, hogyan zajlottak azok az események, amelyek I. Valentinianus császár halálával zárultak Brigetióban, azon a helyen, ahol minden jel szerint utolsó politikai döntését is meghozta.

A videóban a tartalomkészítő Leányfalura kalauzolja a nézőket, ahol több mint egy éve él, és ezúttal a település római kori múltját mutatja be. A séta során felidézi I. Valentinianus császár történetét, aki a legenda szerint haragjában halt meg a 4. században, éppen az ókori Pannóniában, a mai Dunakanyar térségében:

Forrás: Greekreporter