Megdöbben a világ, ősi piramist találtak Nyíregyháza mellett, régebbi mint az egyiptomiak, itt a szenzációs videó

Nyíregyháza titka: egy magyarországi ősi halom, amely időben megelőzheti az Egyiptom piramisainak építési idejét

Az Alföld felszíne tele van titkokkal, és most olyan történet került elő, amely miatt magyarorszag kutatói és a nemzetközi közönség is ámulva figyel.

A Geri-domb néven ismert ősi halom a nyíregyháza közelében áll, és több mint másfél évszázada foglalkoztatja a történészeket.

A legfrissebb terepbejárások szerint a domb szerkezete, elhelyezkedése és korábbi feljegyzései alapján könnyen elképzelhető, hogy valaha egy olyan temetkezési, szakrális vagy megfigyelő központ működött itt, amely időben megelőzhette az egyiptom korai építményeit is.

A hely különlegessége miatt a piramis szó is egyre gyakrabban kerül elő a szakmai beszélgetésekben, hiszen a formák és a rétegződés alapján izgalmas párhuzamok is felmerülnek.

A domb történetének kutatása hosszú ideje zajlik, és a Magyarország egyik legrégebbi tájelemeihez sorolt területről már az 1853-as kiadványok is említést tettek.

A nyíregyházi Geri-domb rétegei döbbenetes mintázatot mutatnak: a régészek szerint akár egy több ezer éves, tudatosan épített központ nyomai rejtőzhetnek alattunk

A nyíregyháza városához kapcsolódó feljegyzés szerint a dombot korábban őrhalomként ismerték, és a környéken kard ékszerek, csontvázak és cseréptöredékek is előkerültek.

A Geri halom ugyanis évezredeken át temetkezési helyéül szolgálhatott, de mellette szakrális tér, őrző pont és közösségi helyszín is lehetett.

A Jósa András Múzeum régésze, Dr. Körösfői Zsolt kiemelte, hogy a domb környezetében látható, körkörösen húzódó sánc vonalak, a több szinten kialakult, lépcső- vagy teraszszerű kiemelkedések és a közöttük futó mélyebb árkok olyan mesterséges beavatkozásra utalnak, amelyet egyetlen természetes folyamat sem magyaráz meg.

A régész szerint ezek a réteges, egymásra épülő formák arra engednek következtetni, hogy a területet egykor célzottan alakították, mintha egy ősi központ több funkciójú építményét hozták volna létre.

A régészet szakemberei ugyan még nem végeztek teljes feltárást, de a terület kora a középső kőkortól a vaskorig terjedhet, ami akár 6–8 ezer éves múltra is utalhat.

Ez az időtávlat az egyiptom korai piramisainál is régebbre mutathat, ezért is nőtt meg az érdeklődés a helyszín iránt.

Több ezer éves leletek és mesterségesnek tűnő terepnyomok utalnak arra, hogy a nyíregyházi Geri-domb egykor szakrális és megfigyelő központ lehetett

A domb körüli strukturált magaslatok és mélyedések erősen emlékeztetnek olyan épített elemekre, amelyek a piramis kifejezés alternatív értelmezését indokolhatják.

Bár a régészet egyelőre óvatos a következtetésekkel, a környékről előkerült pattintott kőeszközök, korai csontmaradványok, bronzkori edénytöredékek és jellegzetes, díszített kerámiák arra utalnak, hogy a Geri halmot már több ezer éve használták.

Ezek a leletek azt mutatják, hogy a domb nem egyszerű földhalom volt, hanem hosszú időn át szolgált szakrális térként, temetkezési helyszínként és valószínűleg megfigyelőpontként is az itt élő közösségek számára.

A domb körül kialakult népi legendák, a szakrális elnevezések és a több ezer éves használat pedig még tovább erősítik annak lehetőségét, hogy itt egyedülálló történelmi örökség rejtőzik.

A környéket járó szakértők hangsúlyozzák, hogy a domb állapotára vigyázni kell, hiszen erózió, túllegeltetés és motoros terephasználat veszélyezteti a felszínt.

A kutatás kezdetén mindössze 14 kurgánról volt ismert adat, de a terepbejárások és összehasonlító vizsgálatok során ezt a számot közel százra sikerült emelni, ami alapjaiban rajzolta át a Nyírség őskori térképét.

A Geri-domb napjainkban: legelő, téli szánkózóhely és erózióval küzdő, védett őskori kurgán Nyíregyháza mellett

A Geri-domb azért került kiemelten a figyelem középpontjába, mert a térség számos halmával ellentétben ezt nem szántották be, így szerkezete és felszíni mintázata viszonylag érintetlen maradt.

A dombot ma is természetes gyep borítja, amelynek állapotát az északi oldalon található kisméretű facsoport is segít stabilizálni.

A területet leginkább juhnyáj használja legelőként, és bár az aszályos évek túllegeltetése látható nyomokat hagyott, a felszín még a mai napig részletesen vizsgálható.

A téli időszakban a helyiek szánkózásra is használják a lejtőt, azonban a terepbiciklizők és motorosok fokozott jelenléte már komolyabb eróziós károkat okozhat a puhább talajrétegekben.

A domb tetején álló geodéziai jel is arra figyelmeztet, hogy ez a kurgán védett státuszt érdemel, hiszen a jelenlegi állapota ritka lehetőséget kínál arra, hogy a több ezer éves szerkezet eredeti formájában legyen vizsgálható.

A videó részletesen bemutatja a Nyíregyháza mellett található Geri-dombot, amely a térség legnagyobb kunhalma. A felvételen látható a domb jellegzetes, több ezer évesnek tartott szerkezete, a körülötte húzódó sáncszerű formák, a természetes gyepborítás és az északi oldalon álló facsoport:

Forrás: szon.hu