Itt a magyar honfoglalás eltitkolt története, Magyarország alatt a mélyben bukkantak rá

A magyar őstörténet kérdései

A magyar őstörténet körül a mai napi rengeteg a kérdőjel: egymásnak feszül a hun és a finnugor rokonság elmélete, miközben újra és újra felbukkan a szkíta örökség és a rejtélyes avarok szerepe is.

A kép meglehetősen zavarosnak tűnik (az alánokról, szarmatákról még nem is beszéltünk), de egyre több kutató szerint épp az avar kor lehet a kulcs, amely összeköti a Kárpát-medence múltját a honfoglalás idejével.

A földben talált nyomok, a temetők és az archeogenetika adatai ugyanabba az irányba mutatnak: a honfoglalás nem egy hirtelen, idegen betörés volt, hanem egy hosszú, folytonos történet része.

Az avar temetők furcsaságai

A régészet egyik legérdekesebb megfigyelése, hogy Árpád népe gyakran avar temetőkbe temetkezett tovább. Ez a szokás jóval több, mint praktikus választás: arra utal, hogy a honfoglalók nem idegen földön jártak, hanem saját elődeik nyomán - árulkodó jel, hogy a korabeli szláv és germán temetőkben ilyen folytonosság nem figyelhető meg. 

A sírok tájolása, a mellékletek és a rítusok is meglepően hasonlóak az avar hagyományhoz és ugyanez igaz a gazdasági életre is: a bányászat, kohászat, településhálózat és útvonalak szerkezete az Árpád-korban is nagyrészt az avar mintát követi.

A kutatók szerint mindez azt bizonyítja, hogy a Kárpát-medencében a 9. század végén nem új népesség jelent meg, hanem egy régi közösség formálódott újjá.

A legújabb genetikai kutatások eredményei

A történészszakma ma már nem csak régi krónikák olvasásából áll, a legmodernebb technológiákat is segítségül hívják a kérdések tisztázása érdekében.

Neparáczki Endre archeogenetikus és munkatársai kimutatták, hogy a honfoglaló elit sztyeppei és uráli eredetű géneket egyaránt hordozott: szkíta, hun és avar örökséget, valamint proto-uráli komponenseket.

Ami viszont talán még ennél is döbbenetesebb, hogy ha nem az elitet, hanem a népet vizsgálják, akkor Kárpát-medence népességében a késő bronzkortól napjainkig kimutatható genetikai folytonosság figyelhető meg - ez pedig azt kell, hogy jelentse, hogy a honfoglalás nem lakosságcsere volt, hanem tulajdonképpen egyfajta összeolvadás, ahol a helyi és keleti elemek egyesültek.

A cikk témáját a Patrióta csatornán Tóth Máté alaposan kifejti, az avarok 14:11-től: