Japán megrázó ítéletet mondott a trianoni békeszerződésre, rendkívüli dokumentumok kerültek elő

Mit írtak a japánok Trianonról?

A trianoni békediktátum a magyar történelem egyik legszomorúbb pillanata, az ország feldarabolásánál olyan érdekek és érvek játszottak szerepet, amelyek nem tisztelték az etnikailag homogén határokat sem, ott húzták meg, ahol nagy tömbben élt ugyanolyan etnikumú népesség, akik így másik ország területére kerültek.

Japán igyekezett kimaradni Európa határainak átrajzolásából, így Magyarország feldarabolásából is, ám voltak olyan helyzetek, amikor a diplomatáig szót emeltek az önkényes határmeghúzások ellen. Andó Rikicsi japán őrnagy, a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság biztosa munkanaplójában 1922-ben rengeteg dolgot leírt, gondolatait is közölte.

Új határok, konfliktusok

A Trianon és a japán diplomácia – magyar vonatkozású japán diplomáciai dokumentumok 1914-1923 című kötet egy rendkívüli történelmi mű, amelyből nagyon színes kép rajzolódik ki Trianonról is. Addig sosem publikált anyagok kerültek bele, és mint Wintermantel Péter, a kötet magyar szerkesztője elmeséli, a könyv összeállítása öt évet vett igénybe - írja a Mandiner:

A japán dokumentumok nagyon érdekes képet festenek az időszakról. A japán diplomaták pontosan látták, hogy az új határok kisebbségi problémákat és jövőbeli konfliktusokat fognak okozni. A határkijelöléseknél látták a japánok, hogy az új határok a magyar kisebbségeket sújtják, és épp ezért javaslatokat is tettek, hogy az új államoknak, hogyan kellene garantálniuk a kisebbségi jogokat.

Andó Rikicsi többek között ezt írta a munkanaplójában, miután Putnoknál megéljenezte a magyar lakosság 1921 őszén:

"Ugyan együttérzéssel vagyok irántuk, de a békeszerződés megváltoztatására nincs módom. De átérzem szomorúságukat, és vödörnyi hideg veríték patakzik rólam, amikor ezt az éljenzést meghallom, és bizony nem tudok könnyek nélkül megállni"

De miért pont Magyarországot büntették a leginkább Trianonban?