Leleplezték Trianon legnagyobb hazugságát, a magyar törikönyvek hallgatnak erről

A magyarság hányattatott történelme

A magyarság ezer éves államisága során megélt pár magasat és mélyet is a Kárpát-medencében: háborúk, trónviszályok formálták az ország sorsát, dicsőséges győzelmek és katasztrofális vereségek alakították a történelmet.

A 20. századig alapvetés volt a monarchikus államforma, az első világháború után viszont sosem tapasztalt, mélyreható változások jöttek: miután hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként a háborúban a vesztes oldalán állt, jött a trianoni békeszerződés.

Magyarország elvesztette területének és lakosságának nagy részét, az eset pedig a legnagyobb történelmi tragédiaként vonult be a magyar közgondolkodásba - akkor súlya volt, hogy tulajdonképpen még ma is, több mint 100 évvel az aláírása után is feszültség forrás Magyarország és a szomszédos államok között.

Az antant hozzáállása

Az antant hatalmakat igen nehéz volt rokonszenvvel vádolni a magyarok iránt, de bármilyen meglepő, még ebben a közegben is akadtak olyanok, akik szembe mentek a fősodorral, ráadásul még komoly pozícióban is voltak.

Harold Hamsworth, aki a Lord Rothermoreként az angol arisztokráciának volt az oszlopos tagja, többek között igen komoly sajtóérdekeltségekkel is rendelkezett.

Saját lapjába, a Daily Mailbe saját néven írt szenvedélyes hangú cikket "Magyarország helye a nap alatt. Biztonságot Közép Európának!" címmel, amiben egyértelműen kiállt a magyarság mellett és igazságtalannak nevezte a trianoni békediktátumot.

Hazai fogadtatás

Talán még Lord Rothermore cikkénél is meglepőbb volt viszont a magyarországi fogadtatás - a cikk ugyanis egyáltalán nem okozott általános örömöt, sőt.

A legtöbben úgy voltak vele, hogy talán még az is jobb lett volna, ha az meg sem születik, a Daily Mail ugyanis egy bulvárújság volt, ezért méltatlannak tűnt, hogy ebben foglalkozzanak a magyar üggyel - lássuk be, ez a hozzáállás azért elárul pár dolgot a korszellemről, Ablonczy Balázs történész úgy fogalmazott, hogy " a Monarchia XIX. századi szellemiségében szocializálódott külügyi alkalmazottaknak kellemetlen volt, hogy egy bulvárlappal hozzák őket kapcsolatba".

Ezért kapta Magyarország a legszigorúbb büntetést a világháború után:

_{forrás: 24.hu}