Borzasztó bakit találtak Magyarország térképén, az egész ország rosszul tudja

Budapest utcáin sétálva nap mint nap használunk olyan közterületneveket, amelyeknek eredetén talán el sem gondolkodunk. Pedig a város térképe tele van rejtett történetekkel, tévedésekkel és olyan elképesztő bakikkal, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg azt, amit eddig biztosnak hittünk. Az egyik legmegdöbbentőbb ilyen hiba a főváros egyik legforgalmasabb és legismertebb útjához, az Alkotás utcához kötődik, amelynek neve – mint kiderült – egy több mint százéves, kínos félrefordítás eredménye.

A hiba, ami mellett naponta elmegyünk

Az Index Urbanista blogja által is részletesen bemutatott történet a 19. századi nagy magyarosítási hullám idejére nyúlik vissza, amikor a főváros német nyelvű utcaneveit sorra fordították le magyarra. A mai Alkotás utca környékén, a Magyar jakobinusok terén állt egy 18. századi épület, a Schöpfungshaus, vagyis a "Teremtés-ház". A nevét onnan kapta, hogy a homlokzatát egy dombormű díszítette, amely Isten világteremtő munkáját ábrázolta. Az előtte elhaladó utat logikusan Schöpfungs Gasse-nak, azaz Teremtés utcának nevezték.

Amikor eljött a magyarítás ideje, a fordítók egy végzetes hibát követtek el. A német "Schöpfung" szót, amelynek elsődleges jelentése "teremtés", tévesen "alkotásként" ültették át a magyar nyelvbe. Így született meg az Alkotás utca, amelynek neve a mai napig őrzi ezt a történelmi bakit. A helyes név tehát a Teremtés utca lett volna.

A sors iróniája, hogy ez a tévedés mentette meg az utca nevét a későbbi politikai viharoktól. Egy "Teremtés utca" elnevezés az 1950-es évek kommunista diktatúrájában valószínűleg elfogadhatatlan lett volna és átnevezték volna valami semlegesebbre. Az "Alkotás" szó azonban megfelelt az ideológiának, így a név a mai napig megmaradhatott.

Amikor a ló a Magdolna utcában döglik meg

Az Alkotás utca esete korántsem egyedi. A budapesti utcanévadás tele van hasonlóan abszurd történetekkel. A mai Karácsony Sándor utca például egykor a Karpfenstein nevet viselte egy helyi birtokos család után. A magyarosítás során ezt tükörfordítással Pontykő utcának nevezték el, ami annyira értelmetlen volt, hogy hamar visszavonták. A német névvel azonban a helyiek nem tudtak mit kezdeni.

A legenda szerint egy fuvaros lova pont itt döglött meg és a kiérkező rendőr, mivel nem tudta leírni a bonyolult utcanevet, azt javasolta, vonszolják át a tetemet a közeli Magdolna utcába.

Az eset annyira népszerű lett, hogy a környékbeliek sokáig csak "Ahol a ló megdöglött utcaként" emlegették a helyet.

Történelmi tévedések és sosemvolt városok

A hibák sora itt nem ér véget. A Hősök terén, Károly Róbert szobra alatt található dombormű például tévesen ábrázolja az aranyforintot, egy teljesen más érmét mintázva. De létezik Budapesten Tiszakömlő utca is, noha ilyen nevű település soha nem létezett. A svédek gyermekmentő szervezetéről, a Rädda Barnen-ről elnevezett utcát pedig sokáig egy áldozatkész svéd hölgynek hitték a helyi képviselők. Ezek a bájos és egyben bosszantó bakik mind részei Budapest történelmének és emlékeztetnek minket arra, hogy a térképek és a nevek mögött mindig ott rejlenek az emberi tévedések és a történelem váratlan fordulatai.

Az Alkotás utca Budapest egyik legszebb része, de már különlegességeket is tartogat a főváros: