Monitorszaggató baki Magyarországról a világhírű térképen, még Szlovákia is előz minket

Manapság egy kattintás elég ahhoz, hogy felrobbanjon az internet. Elég egy félreértelmezett grafika és máris ezrek osztják tovább, háborognak a kommentekben, miközben alig akad valaki, aki ellenőrizné a tényeket. A legújabb botrányt egy olyan térkép váltotta ki, amely Európa fővárosainak „alapítási éveit” tünteti fel. A készítők a dátumokat mindenhol feltüntették és az emberek csak kapkodták a fejüket: tényleg ilyen fiatal lenne Budapest?

Mennyire hiteles az „1873”?

A térképen Budapest neve mellett az 1873-as évszám szerepel, mintha Magyarország fővárosa mindössze másfél évszázados lenne. Nem csoda, hogy a magyar kommentelők kiakadtak: mindenki tudja, hogy a Duna-parti város sokkal mélyebb történelmi gyökerekkel rendelkezik. A térkép készítői valójában a mai város hivatalos egyesítését jelölték meg - Buda és Pest ugyanis csak 1873-ban olvadt össze Óbudával, ekkor jött létre az a nagyváros, amit ma Budapestnek hívunk. Csakhogy ez az év nem az első települések megjelenését jelenti, hanem csupán egy közigazgatási döntést.

Több ezer éves gyökerek

A valóság egészen más. Már a rómaiak előtt is éltek itt emberek: a kelták Ak‑ink vagyis „bő vizű hely” néven emlegették ezt a területet. Később a rómaiak építették fel Aquincum városát, amelynek romjai ma is látogathatók Óbudán. A térkép által figyelmen kívül hagyott több ezer éves múlt tehát megkérdőjelezi az 1873-as „születési dátumot”. Ugyanez a jelenség más fővárosoknál is tetten érhető: Pozsony (Bratislava) például a térképen i. e. 200-as alapítási évszámot kapott, ami a területén élő kelta Boii törzs első településére uta - holott a város mai formája sokkal későbbi.

Miért fontos a pontos történelmi tudás?

Az ilyen térképek érdekességnek jók, de könnyen félrevezethetnek. Míg egy felületes néző azt hiheti, hogy Budapest csak 152 éves, valójában a terület története több mint kétezer évre nyúlik vissza. A félreértés nemcsak a történelem iránti tisztelet hiánya, hanem a közösségi oldalak gyors információfogyasztási szokásaira is rámutat. Ha valami elég clickbait, akkor hamar elterjed, függetlenül attól, hogy igaz vagy sem.

Lehet-e tanulni a botrányból?

A térkép körüli felháborodás jó alkalom arra, hogy újra felfedezzük városunk múltját. Kevés európai főváros mondhatja el magáról, hogy területén kelta település, római város és középkori királyi központ is állt. Az 1873-as dátum fontos mérföldkő, hiszen ekkor indult el a nagyvárosi fejlődés: a Lánchíd mellett új hidak, sugárutak, villamosvonalak és a kontinens első metróvonala is megszületett. De mindezt csak akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk, hogy Budapest jóval több mint 1873 óta létező város - a múltja ott lüktet a kövekben, a fürdőkben és a legendákban.