Döbbenetes mennyiségű kincset találtak Magyarországon, azonnali világszenzációt okozott a lelet

Nem friss felfedezéséről van szó, ám egy 1963-as lelet azóta is rekordot jelent a magyar történelemben. Soha, ennél értékesebb kincs nem került elő a hunok korából, ami a mai Magyarország területén volt elérhető. hatvankét esztendővel ezelőtt nem csak Csongrád-Csanád vármegye második legnagyobb városa, Hódmezővásárhely, hanem az egész ország felbolydult a hírek hallatán. Ugyanis egy helyi asszony éppen a pulykáit legeltette a friss szántásban, amikor a földből pár rög és göröngy megmozgatásával aranyból készült érméket fordított ki.

Ugyan néhány darabot elajándékozott a szikáncsi tanyavilágban élő ismerősöknek és barátoknak, ám a dolognak gyorsan híre ment. A szigorú hatóságok pedig a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársainak segítségével megkezdték a feltárást, valamint az elkótyavetyélt érmék begyűjtését. Restaurátorok és képzett szakemberek egész „hadosztálya” végezte a szántón a régészeti munkálatokat. A kutatók hatalmas segítséget kaptak, ugyanis fémkereső műszerekkel derítették fel a legkisebb érmét a talajban, amely technológia egészen futurisztikusnak számított idehaza a 60-as években.

Kezdetben körülbelül háromszáz érmét találtak elő, ám még messze volt a feltárás vége.

Az előtalált darabok segítségével megkezdődött az így nyert adatok elemzése is. Sikerült már megállapítani azt is, hogy milyen régi kincsről lehet szó. Ez ugyanis kincs volt a szó legszorosabb értelmében is. Összesen végül nem kevesebb, mint pontosan 1439 darab, egyenként 4-4,5 grammos aranypénzt találtak elő. Ezáltal az össztömeg majdnem elérte a 6,5 kilogrammot. Többségük ma is megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában. Állítólag még a pulykákat legeltető nő, Józó Erzsébet birtokában is maradhatott egy-két darab.

Tehát nagy volt a minta, ezáltal pedig alaposan lehetett elemezni az érmék eredetét. A tudósok szerint a solidusnak nevezett aranypénzek elsősorban bizánci eredetűek. Sőt többségüket II. Theodosius császár uralkodása alatt verték az 5. században, azaz körülbelül valamikor 402. és 440. között. Hazánkba már akkor kerülhettek, amikor a század elejétől kezdve a rómaiak fokozatosan adták fel Pannónia területeit, hogy átadják azt a folyamatosan előretörő hunoknak.

És, ha már hunok: az érmék főleg 430. és 450. körül keletkeztek, és ezt követően kerülhettek egyszerre a föld alá a mai Hódmezővásárhely közelében.

Valószínű tehát, hogy éppen Attilának, a hun királynak akartak valamilyen adót eljuttatni ennyi arannyal, ám az végül soha nem ért célba. Pannónia pedig közben elvesztette teljesen római jellegét, a Kárpát-medence egésze hun uralom alá került. Amíg az gyors hanyatlásba nem kezdett Attila körülbelül 453-ban bekövetkező halála után.

A hunok titkai, amiket eddig biztos nem ismertél: