Durva dolgot írnak a spanyolok a magyarokról, rendkívüli elhallgatott információ szivárgott ki a magyar történelemről

A magyar hősök tisztelete

Kevés annyira dicsőséges és tragikus esemény volt a magyar történelem során, mint az 1956-os forradalom: minden évben október 23-án azokra a forradalmárokra emlékszünk, akik a szovjet típusú kommunista diktatúra ellen az életüket sem féltve fegyvert fogtak.

A felkelés tulajdonképpen példátlan volt a keleti blokkban: a nép maga, minden külső segítség nélkül, emelkedett fel a szabadságért. Fiatalok, munkások, diákok, katonák - mindenki, aki hitt abban, hogy az elnyomás nem végzet, hanem választás kérdése, a pesti utcákon kirobbant harc minden kétséget kizáróan a XX. század egyik legőszintébb és leghősiesebb szabadságkísérlete volt.

A Nyugat hallgatása

A forradalom leverésekor a Nyugat csupán szóban ítélte el a szovjet beavatkozást - az ottani rádiók részvétet sugároztak, de a politikai döntéshozók hallgattak, a hidegháborús status quo megőrzése fontosabb volt, mint a magyar vér, amely Budapest utcáin folyt.

Akadt viszont egyetlen, amely valódi, mély szimpátiával fordult Magyarország felé, sőt, még a tettlegességtől sem riadt volna vissza - Franco tábornok Spanyolországa. Az államfő a magyar forradalmat "keresztes hadjáratnak” nevezte és ha hihetünk a forrásoknak, még százezer önkéntes bevetését is felajánlotta Sopronnál, hogy fegyverrel segítsék a magyar ellenállást.

Egy elfeledett szövetség emléke

A történelem végül máshogy alakult, Franco terve nem valósulhatott meg: a Magyarország és Spanyolország között lévő amerikai szövetséges országok nem engedélyezték sem az átvonulást, sem a légi útvonalakat.

Spanyolország logisztikai lehetőségei is korlátozottak voltak, így a katonai támogatásból mindössze egy humanitárius vonatszállítmány, egy vagonnyi rizs jutott el Magyarországra.

Az erkölcsi támogatás mértéke viszont tényleg nagy volt, a spanyol közvéleményben a magyar felkelés a bátorság szimbólumává vált. A templomokban miséket tartottak a magyarokért, rádióműsorokat szenteltek nekik és a "Caudillo" (a spanyol szó vezért jelent, ez volt Franco titulusa 1939-től haláláig) a forradalom ügyét egyértelműen az igazság oldalán látta.

1956 után egyébként több magyar is letelepedett Spanyolországban, a leghíresebb közülük minden bizonnyal Puskás Ferenc, vagyis Pancho, aki már itthon is világsztár volt, aztán az lett a Real Madridban is, sőt, még a spanyol válogatottban is játszott, de forradalom emléke is a mai napig élénken el a spanyol közvéleményben - forrásként is egy spanyol cikket használtunk, ami pár éve jelent meg a helyi "La Vanguardia" nevű újságban.

Az 1956-os szabadságharc története:

_{forrás: La Vanguardia}