
A mesterséges intelligencia rájött, kik építették az egyiptomi piramisokat, világmegrázó dolgot közölt a vizsgálat után
Olvass tovább...
Az ókori rómaiak brutális dolgokat tettek az ünnepeiken, felfogni is nehéz
A történelem egyik legkülönösebb és legprovokatívabb felfedezése rázta meg a tudományos világot: kiderült, hogy az ókori rómaiak egy különleges halfaj agyát fogyasztották, hogy tudatmódosító hatást érjenek el ünnepi lakomáikon.
A mediterrán térségben élő Sarpa salpa, közismertebb nevén „álomhal”, hallucinogén vegyületeket tartalmaz – és úgy tűnik, a római arisztokrácia az hagyján, hogy tudta, de szándékosan ki is használta.
A sivatag messzeségében, ahol az ókori birodalom határai húzódtak, a tengerparti ünnepek során ez a hal igazi ritkaságnak számított. Az egykor Róma piacain is feltűnő faj ma is megtalálható a Földközi-tengerben, valamint az Atlanti ócean és az Indiai-óceán vizeiben.
A modern régészet és biológia igazolta, hogy a hal agyában olyan toxinok halmozódhatnak fel, amelyek élénk hallucinációkat váltanak ki – néha eufórikus látomásokat, máskor pedig rémálomba illő víziókat.
A jelenséget már a modern korban is dokumentálták. Francia kutatók – Luc de Haro és Philippe Pommier – 2006-ban publikálták tanulmányukat a “Clinical Toxicology” folyóiratban, miután két férfi is súlyos hallucinációkról számolt be, miután elfogyasztott egy-egy álomhalat.
Olvass tovább...
Az egyik beteg „sikító állatokat” és „óriási rovarokat” látott maga körül, a másik pedig napokig tartó rémálmoktól szenvedett.
A kutatás szerint a Sarpa Salpa nem önmagában mérgező – a probléma akkor jelentkezik, ha az agyát vagy a belet is elfogyasztják.
A test többi része ehető, sőt, Tunéziában és Franciaországban fűszeres tengeri különlegességként tálalják. Azonban Spanyolországban és Olaszországban kifejezetten tiltott ételként tartják számon.
A tudósok ma is vitatják, hogy pontosan mi okozza a hallucinogén hatást. Egy 2012-es tanulmány szerint a hal étrendje a kulcs: a "Posidonia oceanica" nevű tengeri fűn élő fitoplankton lehet a méreg forrása, amely az állat szervezetében felhalmozódva vált ki pszichoaktív reakciót.
Olvass tovább...
Ami igazán meglepő, hogy a rómaiak – akiket gyakran a törtenelem józan racionalitásával azonosítanak – tudatosan választották ezt a halat bizonyos vallási és társadalmi eseményeken.
A források szerint az „álomhal lakomákon” a résztvevők látomásokat éltek át, melyeket isteni kinyilatkoztatásként értelmeztek.
A templom közelében rendezett szertartásokon állítólag papok és előkelők is fogyasztották az állat agyát, hogy kapcsolatba lépjenek az istenekkel. A római ünnepek így egyszerre váltak vallási rítussá és korai pszichedelikus kísérletté.
Nem mindenki járt azonban rosszul. A "National Geographic" egyik fotósa, Joe Roberts, tudatosan próbálta ki a halat, és elmondása szerint „könnyed, álomszerű élményt” élt át – mindenféle rémálom nélkül. Talán ez magyarázza, miért maradt olyan népszerű az ókor elitje között: a határ a félelem és az extázis között hajszálvékony volt.
Olvass tovább...
A modern tudomány szerint ez a különös halfaj még ma is megtalálható Egyiptom partjai közelében, sőt, egyes források szerint a piramisok építőinek étrendjében is előfordulhatott.
Bár erre nincs közvetlen bizonyíték, az tény, hogy a Földközi-tenger térsége évezredek óta kísérletezett a természet határaival.
És bár a kutató közösség még ma is óvatosan beszél erről, egyre világosabb: az ókori ünnepek sokkal többek voltak egyszerű lakomáknál.
A videó bemutatta a Sarpa salpa, vagyis az úgynevezett „álomhal” különleges hatását: ez a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceán keleti részén élő hal pszichoaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek elfogyasztva élénk hallucinációkat és szokatlan álmokat idézhetnek elő. A felvétel ismertette, hogyan vált a hal hírhedtté az ókorban, és miért érdemes ma is óvatosan bánni vele:
Olvass tovább...
Forrás: ancient-origins.net