.jpg?crop=2016,831,1,0&width=386)
Kádár János fényűző csúcspalotáját találták meg, eddig titokban tartották a létezését is
Olvass tovább...
Sok a kérdőjel a legendás pogány vezér körül.
Annak ellenére, hogy a magyar államalapítás a hivatalos álláspont szerint jól dokumentált (az iskolában legalábbis tiszta sornak tűnik), a mai napig akadnak kérdőjelek az események körül - az István, a király című rockopera bizony nem tekinthető történelmi forrásnak, bármennyire is nagyszerű mű.
Talán az egyik legérdekesebb Koppány sorsa, akiből tényleg a Szörényi-Bródy szerzőpáros csinált "sztárt", a korabali források ugyanis sokkal szűkszavúbban nyilatkoznak a kora középkori magyarság eme igen rejtélyes alakjáról.
Olvass tovább...
Ami biztosnak tűnik, az az, hogy Géza fejedelem halála (997) után az ősi sztyeppei szeniorátus elvére hivatkozva magának követelte a főhatalmat és Géza özvegyét, Saroltot is feleségül kívánta venni, a levirátus jogán.
Ezzel szemben Géza fia, Vajk - későbbi Szent István - a nyugati, keresztény államrend mellett állt és a primogenitúra, vagyis az elsőszülöttség elve alapján tartotta magát jogos örökösnek.
A két szemlélet, az ősi rend és az új keresztény állameszme közötti ütközés fegyveres konfliktushoz vezetett. Koppány, a somogyi herceg hadat indított István ellen, de serege a Veszprém melletti sólyi csatában vereséget szenvedett, ő maga pedig elesett.
Itt külön érdemes megemlíteni, hogy a korabeli források nem a Koppány nevet használják, hanem latinul "Cupan dux"-nak írják. A névvel kapcsolatban vannak más magyarázatok is: Makkay János archeológusprofesszor, az MTA Régészeti Intézetének nyugalmazott kutatója szerint Koppány nevének eredetét a türk "K’apan" törzsnévhez, illetve annak "gapgan" vagy "gapan" méltóságnévi formájához köti.
Olvass tovább...
A közismert hagyomány szerint István felnégyeltette Koppány testét, testrészeit pedig elrettentésül több város kapujára tűzték, ám a kortárs források ezt finoman szólva sem igazán erősítik meg.
A felnégyelésről csak a 14. századi Képes Krónika számol be, ezért sok történész szerint ez inkább későbbi, politikai célokat szolgáló legenda, semmint hiteles történeti tény.
Különböző kutatások szerint a felnégyelés a korban nem is igazán létezett, a volgai bolgároknál (akikkel a magyarok korábban kapcsolatban lehetett) volt egy hasonló technika, igaz ők "csak" kettévágták az áldozatot - a büntetési módszert a házasságtörők esetében alkalmazták.
Horváth Gábor hadtörténész előadása Koppányról: