A Magas-Tátra alatt brutális dolog rejtőzik, még az odajáró magyarok sem tudnak semmit erről

A Tátra, és a Magas-Tátra a magyar kirándulók és hegymászók, síelők egyik kedvenc célpontja. Európa, sőt egyben a világ legkisebb magashegysége is a Tátra, amely persze még így is magasabb és vadregényesebb, mint bármely más természeti képződmény a mai Magyarország területén. A nagyrészt Szlovákiához, és kisebb részben Lengyelországhoz tartozó hegység elképesztő titkokat rejthet, miközben lejtőin már régen nincsenek jelen a gleccserek. Azok a gleccserek melyekbe egykor rengeteg élőlény belefagyva várhatta tovább sorsát, kis túlzással az idők végezetéig.

A Tátra valamikor 100 millió évvel ezelőtt indult el a hegységképződés útján, miközben azt megelőzően sekélyebb tenger, ritkás szárazföld boríthatta területét. Sőt, esélyes, hogy már régen kialakulóban lehetett a hegység, amikor a Tethys-óceán, pontosabban annak valamelyik megtépázott formavilágú maradványa még a hegy lábát moshatta. Miközben az évek százmilliói alatt több kilométernyi üledékréteget hagyott maga után.

Tehát a (Magas-)Tátra már a mezozoikum idején is „lakott” volt a szárazföldi élőlények, azaz főleg a dinoszauruszok által.

A sekély tengerekben, bezárult tengerszemekben pedig tengeri őslények uralkodhattak. A jura és a kréta korszakokban sokszínű állatvilág lehetett a jellemző, és népesebb is lehetett, mint például hazánk területe. Természetesen Magyarországon is kerültek már elő izgalmas leletek, ám kétségtelen, hogy nem éppen a dinoszauruszok legnagyobb és legismertebb képviselői taposták a sekély tengerek partját.

Ellenben a majdani Tátra „vonulatait” már sokkalta veszedelmesebb dinók jellemezték, akár már 200 millió esztendővel ezelőtt is. Sőt, egyenesen rótták a kilométereket a későbbi magashegység ekkor még jó eséllyel teljesen sík területén. Ugyanis az elmúlt évtizedekben már több, dinoszauruszokhoz kötődő lábnyomot találtak a szakemberek és lelkes amatőrök. Mint például Martin Kundrát, aki nemzetközi szinten is jegyzett paleontológus. Ő és társai egy olyan kutatást folytattak, amelynek során már az 170-es években találtak dinoszaurusz lábnyomokat a Tátrában.

Feljegyzések szerint már akkoriban legalább három különféle nyomat azonosítottak.

Érdekesség, hogy aztán az elmúlt években a kutatók további, beazonosítható lábnyomokat is találtak a Tátra nyugati felén. És félelmetes, nagy ragadozóknak azonosították azokat, ami meg aztán tényleg ritka eset a közép-európai régióban.

„A háromujjú láblenyomatok alapján az eddigi kutatások szerint feltételezhető, hogy a Jurassic Park című filmből is ismert húsevők, mégpedig dilophosaurusok és ceratosaurusok éltek errefelé. Nekik azonban megfelelő táplálékra is szükségük volt az életben maradáshoz, amit leginkább a kisebb növényevők biztosítottak, ezek nyomát szintén megtaláltuk a területen.”

- idézte Kundrát, a magas-tatra.info nevű weboldal.

Máshol is előfordulnak Közép-Európában ilyen elképesztő leletek: