.jpg?crop=2016,831,1,0&width=386)
Megtalálták Koppány sírját, nem felnégyelték, iszonytató az igazság
Olvass tovább...
Attila, a hunok királya rettegett hódító volt, azonban halála után még nagyobb titok keringett egészen idáig: Magyarországon találtak rá a síremlékre.
A 5. század közepén Európa keleti és nyugati határainak békéjét egyetlen név borzolta fel: Attila, akit a krónikák a hunok királyaként emlegetnek. 434-ben bátyjával, Bledával együtt került hatalomra, és a hun törzsek egyesítésével olyan birodalmat épített, amely az Alpoktól a Kaszpi-tengerig terjedt. A rómaiak „Isten ostorának” nevezték, mert villámgyors hadjárataival porig rombolt városokat, térdre kényszerített birodalmakat, és félelmet hagyott maga után.
A történetírók feljegyezték, hogy uralkodása első éveiben Attila békét kötött a Keletrómai Birodalommal. A szerződésben évi 700 font aranyat ígértek neki, azonban amikor Konstantinápoly nem teljesítette megállapodásait, a hun sereg villámcsapásként tört be a Balkánra.
Belgrádot, Ništ és Szófiát porig égette, serege pedig egészen Konstantinápoly falaiig jutott. A várost nem tudta bevenni, de a birodalmat térdre kényszerítette: újabb aranyat, hatalmas területeket és hódolatot követelt.
Olvass tovább...
Bátyja halála után Attila kezébe került minden hatalom, és ezzel egyeduralma megkérdőjelezhetetlenné vált. 447-ben ismét a kelet-rómaiakat támadta, majd seregeit Nyugat felé vezette.
Gallia síkságain és Itália földjén is rettegtek tőle: ostrom alá vett városokat, feldúlta a termőföldeket, és minduntalan megalázta a római hadvezéreket.
Attila, a hunok királyának diplomáciai érzéke kivételes volt. A római követek beszámolói szerint udvarában egyszerre uralkodott szigor és pompa: fából ácsolt trónuson ült, körülötte aranyban fürdő előkelők, de ő maga egyszerű öltözékben, szótlan tekintéllyel parancsolt.
453-ban váratlan fordulat következett be. Attila második feleségét, Ildikót vette el, és a nászéjszakán – ahogyan a krónikák írják – rejtélyes körülmények között életét vesztette. Egyesek szerint orrvérzés vezetett halálához, további feljegyzések szerint mérgezés vagy merénylet híján vesztette életét.
Az uralkodó halálát követően birodalma gyorsan széthullott, de a legendák sosem engedték feledésbe merülni.
A hun király temetését a hagyomány szerint páratlan szertartás övezte. A történetírók arról számoltak be, hogy arany-, ezüst- és vaskoporsóba helyezték, majd a Tisza egyik mellékágába süllyesztették, hogy a hullámok örökre elrejtsék nyughelyét a kíváncsi szemek elől. Azokat, akik a szertartáson részt vettek, állítólag kivégezték, hogy a titok ne szivároghasson ki.
Olvass tovább...
És itt érünk el a rejtély szívéhez: sokak szerint Attila sírhelye nem a messzi pusztákon, hanem Törökszentmiklós környékén található. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a Tisza egykori mellékága, a Tinóka, lehetett az a pont, ahol a hun uralkodót végső nyugalomra helyezték.
Az árterek, ligeterdők és a múltat idéző folyómedrek máig misztikus hangulatot árasztanak. Nem véletlenül nevezik sokan élő temetőnek ezt a vidéket, ahol minden kanyarulat, minden árnyék egy elveszett siremlék történetét súgja.
Bár régészek nem találtak bizonyítékot, a legenda makacsul él. A magyar történelem egyik legnagyobb talánya ez: vajon valóban itt, az Alföld szívében nyugszik-e az a férfi, aki egykor egész Európát rettegésben tartotta?
A kérdés megválaszolatlan, de a mítosz önmagában is elég ahhoz, hogy a táj örökre kapcsolatban maradjon a hun király emlékével.
A videóban végigkísérhetjük a helyi kutató, Csapó Ferenc útját, aki kutyáival, Zsejkével és Betyárral járja a Tisza árterét és a környékbeli tájakat. Megmutatja a régi folyómedrek, ligeterdők és elfeledett településrészek sajátos világát, miközben feltárja a történelmi térképek és a helyi hagyományok nyomait. A legendák szerint e területen, Törökszentmiklós környékén rejtőzhet Attila hun király titokzatos sírhelye – és a videó sejtelmesen közel visz bennünket ehhez a misztikus rejtélyhez:
Olvass tovább...
Forrás: Britannica