Óriási tévhit, amit minden magyar tud Szent István királyról, leleplezték az igazságot

Szent István öröksége

Szent István kétségkívül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb szereplője - az államalapítás és a kereszténység felvétele mindmáig az ő alakját teszi a nemzet egyik legfontosabb szimbólumává.

A közismert történet szerint a II. Szilveszter pápa koronát küldött neki, ezzel ismerve el királyként és keresztény uralkodóként. Ez a hagyomány évszázadok óta él a magyar köztudatban, ám a kutatók és történészek egy része szerint a valóság ennél jóval összetettebb lehetett - a Szent Korona jelképeiben ugyanis olyan pogány és gnosztikus elemek is felfedezhetők, amelyek igen bajosan egyeztethetőek össze a Vatikán hivatalos tanításával.

Ikoncserék és rejtélyes jelek

A korona abroncsán látható két ikon különösen sok vitát váltott ki. Egyes feltételezések szerint ezek cseréje már István idejében megtörténhetett - talán éppen azért, hogy a hagyományos gnosztikus keresztény gondolatvilág és az egyszerűbb, ortodox irányzat egymás mellett jelenhessen meg.

A feliratok értelmezése sem egyértelmű: egyes olvasatok szerint Bizáncra, mások szerint Pannóniára vagy Konstantinápolyra utalnak.

Ez arra enged következtetni, hogy a korona nem csupán vallási, hanem politikai üzenetet is hordozott: az uralkodói jog isteni eredetét és a különböző keresztény irányzatok közötti egyensúly megteremtését, ezért koronán látható ikonok így semmiképpen nem egyszerű díszek, hanem szellemi állásfoglalások, amelyek a magyarság belső megosztottságát is tükrözték.

A múlt üzenete és a jövő lehetősége

A korona körüli viták túlmutatnak a régészeti részleteken: arról szólnak, hogy milyen szellemi örökséget hordoz a magyarság. István uralkodása a független törzsi vezetők feletti, a korban modernnek számító központi hatalom megteremtését, valamint egy mindenki számára hozzáférhető államvallás bevezetését jelentette.

A Szent Korona valóban a pannóniai uralkodói hagyományokat is őrzi, akkor érthető, miért kapcsolódhattak hozzá a környező népek, például a horvátok és a szerbek.

Egyes történészek szerint a híres "turáni átok" legendája is ebből a kettősségből táplálkozhat: a magyarság megosztottságából, amely egyszerre vágyott a régi, beavatott tudásra és az új, "egyszerűbb" keresztény útra.

A Szent Korona ellentmondásai a katolikus tanítással és a turáni átok: