Japánban olyan rendkívüli iratot találtak a magyarok Trianonjáról, amely megváltoztat mindent, amit eddig gondoltunk

A trianoni békediktátum

A trianoni békediktátum a modern magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája volt. 1920. június 4-én Magyarország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét - milliók kerültek egyik napról a másikra idegen állam fennhatósága alá.

A vesztes háború után az antant hatalmak nem sok jóindulatot mutattak hazánk iránt, a békerendszer rideg logikája nem számolt sem történelmi, sem etnikai valóságokkal - a döntés mögött ott állt a győztesek érdekeinek hideg kalkulációja, amely egy egész nemzet jövőjét áldozta fel.

A távol-keleti rokonszenv

Igen kevéssé ismert viszont, hogy a távoli Japán diplomatái másként látták a helyzetet. Bár az ország hivatalosan semleges álláspontot képviselt az európai rendezésben, a japán küldöttek személyes benyomásaik alapján erősen szimpatizáltak a magyarokkal.

Igazságtalannak és természetellenesnek tartották, hogy egy országot ennyire megcsonkítsanak és előre látták a döntésből fakadó újabb konfliktusokat. Különösen megindító Andó Rikicsi őrnagy szavai, aki a magyar-csehszlovák határkijelölő bizottság munkájában vett részt:

„A környékbeli emberek életét szemlélve számomra teljesen értelmetlen és felfoghatatlan az, ahogyan a határvonal megállapításra került. Ha a helyiek érzelmeire gondolok, nem tudom megállni könnyek nélkül… Akik a tartós világbékéről szónokolnak, azok jöjjenek el egyszer ide a közép-európai határvonalakra, és nézzék meg jól, milyen siralmas élet vár az emberekre.”

Szavai az empátián túl éleslátásról is árulkodnak, az első világháborút lezáró szerződések ugyanis ugyanis nem békét, hanem új sebeket és majd egy újabb világháborút hoztak Európának.

Japán és a hivatalos hallgatás

A magyar közvélemény hamar felfedezte a japán diplomaták rokonszenvét és hajlamos volt a bennük a revízió lehetséges támogatóját látni, amihez hozzájárult az akkoriban népszerű japán-magyar rokonság elmélete is.

A valóság azonban jóval kijózanítóbb volt. Japán hivatalos álláspontja végig semleges maradt, a Népszövetségben és más diplomáciai fórumokon nem léptek fel Magyarország érdekében - a szigetország politikáját a pragmatikus érdekek vezették, nem a szívből jövő szimpátia.

Ebben a videóban azzal gondolattal játszottak el, hogy mi lett volna, ha nincs Trianon: