.jpg?crop=2016,831,1,0&width=386)
Megtalálták Koppány sírját, nem felnégyelték, iszonytató az igazság
Olvass tovább...
Elképzelhető, hogy a magyar férfiak és asszonyok sohasem hallgathatták Koppány vezért?
A korai magyar történelem egyik legismertebb figurája Koppány, aki a köztudatban Szent István legnagyobb ellenfeleként él. A 20. században az István, a király rockopera tette őt igazán népszerűvé: ott a nyugatias államalapító Istvánnal szemben a magyar őshagyomány képviselőjeként jelenik meg.
A történet jól ismert: Géza fejedelem halála után Koppány lázadt István ellen, magának akarta a hatalmat, sőt, István anyjával is házasságra készült, ahogy az ősi szokás kívánta.
A történet vége igencsak véres lett: István serege legyőzte, Koppányt felnégyelték, a testét négy város kapujára függesztették, a drámai pedig jelenet mélyen beivódott a nemzeti emlékezetbe.
Olvass tovább...
Csakhogy nem minden kutató biztos benne, hogy Koppány valóban létezett: 2017-ben Berend Nóra történész vetette fel, hogy a lázadó vezér talán nem is volt valós személy.
Érvelése szerint egy 14. századi krónika az első forrás, amely részletesen beszámol a lázadásról, előtte sehol nincs nyoma a somogyi vezérnek. Elképzelhető, hogy a Képes Krónika szerzői politikai céllal, az Anjouk hatalmát erősítve írták bele a történetet.
Ráadásul a középkorban több Koppány nevű személyről is tudunk, akad köztük püspök, káplán, ispán és szolga is. A történész szerint könnyen lehet, hogy a későbbi hagyományok összekeverték ezeket és így született meg a „lázadó vezér” alakja.
Olvass tovább...
A polémiához Perényi Károly történész is hozzászólt, aki egy hosszabb írásban ismertette az álláspontját.
Kutatásai szerint más források, mint például a Pozsonyi évkönyv vagy orosz krónikák valóban említenek Kupán nevű püspököt, akit a kunok öltek meg 1100-ban. A név tehát biztosan létezett és többféle társadalmi rétegben is előfordult.
A történész szerint a Képes Krónika elbeszélése akár régebbi hagyományokra is támaszkodhat, de az is elfogadható, hogy a konkrét lázadó figurája csak a 13. század végén vagy a 14. század elején született meg.
Az ezredforduló korabeli Koppány tehát lehetett valós személy, de az sem kizárt, hogy sosem létezett. a középkori krónikákban ugyanis a kitalált és a valós történetek egyaránt fontosak: mindkettő hírt ad arról, hogyan látta a korabeli társadalom a múltat, a hatalmat és a keresztény állam megszületését.
A teljes és igen alapos cikk IDE kattintva elolvasható.
Előadás István és Koppány ellentétéről: