Világszenzáció, az egyiptomi piramisok őseit fedezték fel Romániában, közel Erdélyhez

Alig egy hónappal ezelőtt cikkeztünk arról, hogy egyes kalandor lelkületű és erős fantáziával megáldott román történészek szerint valamilyen rokoni kapcsolatuk leledzik az ókori Egyiptom lakóival. Elméletük szerint az egykorvolt dákok, és a történelem egyik legkülönlegesebb népe valamilyen szinten közös tőről fakad.

Az általános román származástan szerint a mai románság a dákok és az ókori rómaiak keveredéséből jött létre.

Más, egészen vad elméletek szerint viszont a dákok közvetlenül származnak, akik pedig az Észak-Balkánon tanyáztak, és alapvetően olyan görög eredetű nép voltak, melyre egykoron nagy hatással volt az ókori egyiptomi kultúra.

Bármi is a pontos igazság, a románok történelmi és etnikai múltja és sokszínűsége éppen olyan ellentmondásos, és hiedelmekkel átszőtt, mint a miénk. Éppen csak mi magyarok nem a latin eredetbe, vagy az éppen ilyen vad ötletekbe, mint az egyiptomiakba való kapaszkodásban hiszünk. Nálunk az ázsiai származtatás a dívó legendárium minden kétséget bizonyítatlan része.

Néhány évvel ezelőtt egy nagyon-nagyon régi, az egyiptomi királyok időszakából származó leletet ismertettek a romániai kutatók.

Sőt, a szakértők az előtalált síremléket még jellegében is a fáraók népével hozták párhuzamba. Akkora szenzációként kezelték, mintha egy piramist találtak volna az Erdélyhez közeli Prahova megyében a Havasföldön. A síremlék egy bronzkorból származó tehetős és népszerű férfié lehetett.

A feltételezés szerint az egyelőre besorolatlan eredetű nép képviselője valamilyen félnomád csoporthoz tartozhatott, és idős korában hunyhatott el a 24.hu cikke szerint. Megszokásból, babonából vagy helytakarékosságból, de magzati pózban temették el hozzátartozói. A temetkezési monstrumot a feljegyzések szerint egy külső fedlappal zárták el a külvilág elől, és nagyjából három méterrel emelkedik ki a talajból, amelybe mélyen beágyazták.

A sírboltba hatalmas meglepetésre kívülről láthatatlan járatok vezetnek a földben.

Az alig hatvan centiméter nagyságú sírgödör roppant szűkösen festett a felfedezésekor. Mindezen rejtélyes külsőségek, a földalatti folyosók mind meghökkentő hasonlóságokat mutatnak az egyiptomi piramisokkal. Ez főleg annak fényében igaz, hogy a Gízai Nagy Piramis éppen ugyanúgy 4500 esztendős lehet, mint a „román” férfi kriptája.

Megdöbbentő részletek a brassói piramisokról: