Ilyen az átlag magyar egy szlovák szerint, sosem fogod elfelejteni ezt a mondatot

A 20. század viharai

A 20. század Európáját alapjaiban rázta meg az első világháború. A frontok összeomlása és a központi hatalmak veresége nyomán régi birodalmak hullottak szét, köztük az Osztrák-Magyar Monarchia is.

A Kárpát-medence több évszázados politikai kerete egyik napról a másikra megszűnt, helyét új, nemzetállami törekvések vették át. A békekonferenciákon a győztesek újrarajzolták Európa térképét: a Monarchia romjain Csehszlovákia, a délszláv állam és a kibővült Románia jelent meg, ez a tény pedig mai napig érzékeny pont Magyarország és a szomszédos államok kapcsolatában - pontosan ezért érdekes megvizsgálni, hogyan viszonyulnak hozzá a szomszéd országokban.

Trianon következményei Magyarországon

Roman Holec szlovák történész szerint a Trianon-kastély neve olyan jelentőséget kapott, amelyet aligha érdemelt volna pusztán építészeti szimbólumként, de a döntés tragikus következményei miatt a magyar emlékezetben nemzeti katasztrófává vált. 

A két világháború közötti magyar politika fő célja a revízió lett, amely nemcsak a versailles-i rendszer egészét ásta alá, hanem végső soron a második világháborúba is belesodorta az országot.

Az újabb vereség után a kiinduló állapothoz való visszatérés keserűséget és reménytelenséget hagyott hátra, amit a kommunista korszakban négy évtizeden át szigorú tabusítás követett.

A szomszédok szemével és a jelen dilemmái

A szomszédos államok történészei gyakran szemrehányóan tekintenek a magyar emlékezetpolitikára. Holec megjegyzi, hogy ha valaki magyarokkal beszélget, akkor "garantáltan öt perc múlva már Trianonnál tartanak" - ezután arra a következtetésre jut, hogy a magyarok "állandóan Trianonnal foglalkoznak". 

Az átlagos magyar mindennapokat ismerve azért kijelenthetjük, hogy nem a Trianonon való gondolkodás köré szerveződik az élet, de a szlovák történész túlzó megállapítása is remekül mutatja, hogy hiába történt rég, Trianon a mai napig érzékeny és sokszor konfliktusokat szító téma a határ mindkét oldalán.

Míg a kommunista időszakban Magyarországon a békeszerződésről évtizedekig nem lehetett nyilvánosan beszélni, addig 2010 óta június 4-e a nemzeti összetartozás napja, amely országos megemlékezések és politikai rendezvények keretében zajlik - az esemény tényleg akkora jelentőségű Magyarország történetében, hogy még több, mint 90 évvel utána is aktívan foglalkozni kell vele, kormányzati szinten is.

Ezért kapta Magyarország a legnagyobb büntetést a világháború után: