
Megtalálták Szent István király sírját, minden képzeletet felülmúl az, ami a koporsóján látszódik?
Olvass tovább...
A középkorban ez a vármegye volt a "magyar Eldorádó", a kincs egy része pedig a mai napig a mélyben rejtőzik.
Amikor a legendás aranylázakról hallunk, a legtöbbünknek a vadnyugat vagy a messzi Klondike jut eszébe. Pedig nem kell Amerikáig mennünk a döbbenetes történetekért: a középkori Európa legnagyobb és leghíresebb aranybányája itt működött Magyarországon, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, csak mélyebbre kell ásni a történelmünkben. Egy hely, amit egykor a "magyar Eldorádóként" emlegettek, és ahonnan Európa aranykészletének jelentős része származott.
Olvass tovább...
A Zempléni-hegység mélyén megbúvó Telkibánya a 14-15. században a Magyar Királyság egyik legfontosabb települése volt. A hegy gyomra olyan elképesztő mennyiségű aranyat és ezüstöt rejtett, hogy a híre bejárta egész Európát. A magyar aranyforint, a kor legkeményebb valutája, nagyrészt az itt bányászott nemesfémből készült.
A Magyar Királyság a középkorban Európa aranytermelésének közel 80%-át adta, és ennek a döbbenetes mennyiségnek egy jelentős részét Telkibányán hozták a felszínre. Luxemburgi Zsigmond király annyira fontosnak tartotta a bányát, hogy személyesen is ellátogatott ide, és a településnek különleges, szabad királyi városi rangot adott.
A bányászok élete azonban korántsem volt egyszerű. A föld mélyén, fáklyák pislákoló fényénél, kézi erővel kellett kiverniük a sziklából az aranyat rejtő teléreket. A munka rendkívül veszélyes volt, a beomlások és a vízzel való elöntés állandó fenyegetést jelentettek.
Olvass tovább...
A bánya virágkora több száz évig tartott, a hanyatlás azonban gyors és brutális volt. A 17. században egy hatalmas bányakatasztrófa pecsételte meg Telkibánya sorsát: a járatokat elárasztotta a víz.
A mélyebben fekvő tárnák, amelyek a legenda szerint a leggazdagabb aranyteléreket rejtették, víz alá kerültek, és soha többé nem tudták őket hozzáférhetővé tenni.
A legenda szerint a föld mélyén, az elárasztott járatokban a mai napig ott hevernek a leggazdagabb aranytelérek, az otthagyott szerszámok és talán a szerencsétlenül járt bányászok maradványai is. A "magyar Eldorádó" kincsének egy része örökre a mélyben rekedt.
Bár a nagyüzemi bányászat már rég megszűnt, a telkibányai arany legendája tovább él. A környékbeli patakok a mai napig mosnak ki a hegyből apró, de valódi aranyszemcséket. A modern kincsvadászok és turisták előszeretettel látogatják a helyszínt, remélve, hogy egy aranymosó tál segítségével ők is részesülnek a "magyar Eldorádó" egykori gazdagságából. Telkibánya így ma már nemcsak egy történelmi emlékhely, hanem az élő remény szimbóluma is, hogy a föld mélye még mindig tartogat kincseket.