Kiderült áruló Péter legnagyobb gaztette, gyalázat amit Szent István király feleségével tett

Az első magyar király és a felesége

Szent István neve összeforrt az államalapítással, a kereszténység megszilárdításával, ami talán a magyar történelem legfontosabb fordulópontja. Ő az a király, akiről az is hallott, akit kevéssé érdekelnek a régmúlt évszázadok.

Míg István alakja minden évben augusztus 20-án felidéződik (a mindennapokban pedig elég csak rápillantanunk egy 1000 forintosra), addig felesége, Gizella királyné jóval halványabban rajzolódik ki a kollektív emlékezetben, pedig egyáltalán nem csak epizódszerepet töltött be István mellett: nem csupán hitvesként, hanem aktív formálóként vett részt a keresztény magyar királyság megszületésében.

Gizella élete és szerepe Magyarországon

Gizella II. "Civakodó" Henrik bajor herceg lánya volt, aki fiatalon kolostorba készült, végül azonban politikai házasság révén István felesége lett. Bár frigyük elsősorban dinasztikus érdekből köttetett, kapcsolatukat kölcsönös tisztelet és szeretet jellemezte.

Az újdonsült királyné Veszprémet választotta központjának: székesegyházat építtetett, alapította a veszprémvölgyi apácakolostort, és nagy szerepet játszott abban, hogy a templomok miseruhákkal és szent tárgyakkal ellátottak legyenek.

Híres volt a hímzőműhelye, neki köszönhető például a koronázási palást elkészítése is. 42 éven állt férje mellett, öt gyermekük közül különösen Imre herceget nevelte gondosan, aki a magyar trón várományosa lett volna. Imre tragikus halála azonban megtörte Istvánt, aki röviddel ezután maga is elhunyt.

Az özvegy királyné sorsa István után

Az idei augusztus 20-i ünnepségeknek meglehetősen váratlan sztárja akadt Orseolo Péter személyében, aki István halála után került a trónra - trónigényét Gizella is támogatta, ám Péter vele szembeni viselkedésével is rászolgált az áruló jelzőre. 

Gizella helyzete ugyanis gyökeresen megváltozott István halála után, az új király teljesen ellene fordult: birtokait elvette, Veszprém várában gyakorlatilag fogságban tartotta, mert félt befolyásától és bőkezű jótékonykodásaitól.

Péter bukása után sem talált támaszt Gizella, így végül visszatért szülőföldjére. A passaui kolostorban telepedett le, ahol főnökasszony lett, 1059 körül ott is hunyt el. Életének utolsó szakasza nélkülözéssel és mellőzéssel telt, de emlékét ma is tisztelettel őrzik: 1911-ben X. Pius pápa boldoggá avatta, alakja pedig a magyar államalapítás történetének elválaszthatatlan része.