Elképesztő, amit egy magyar katona tett Amerikában

A magyar huszárok legendás hírneve messze földön ismert, de kevesen tudják, hogy egyikük, Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háborúban is maradandó nyomot hagyott, és az amerikai könnyűlovasság egyik megalapítójaként tisztelik.

Kováts Mihály 1724-ben született Karcagon, egy nagykunsági köznemesi család gyermekeként. Korán árvaságra jutott, de a karcagi református gimnáziumban szerzett műveltsége és latin nyelvtudása kiemelte kortársai közül. Mindössze 16 évesen, 1740 januárjában lépett be a Hávor-huszárezredbe közhuszárként, éppen az osztrák örökösödési háború kitörésekor. 

A háború során a Hávor-huszárokat előbb Sziléziában a poroszok, majd Csehországban a franciák ellen vetették be. Itt szembesült Kováts először azzal, hogy mindkét oldalon magyar katonák harcolnak egymás ellen idegen hatalmak érdekeiért. Ez a felismerés késztette arra, hogy 1745-ben átálljon a franciákhoz, majd később visszatérjen a Habsburg hadseregbe, ahol folytatta katonai pályafutását.

1752-ben Kováts a porosz hadsereghez csatlakozott, ahol a magyar huszárok jó híre miatt nagy becsben tartották. A hétéves háborúban (1756–1763) porosz szolgálatban vett részt, és 1759-re már annyi magyar dezertált a Habsburg hadseregből, hogy külön szabadcsapatot szerveztek belőlük. Kováts 1760-ban 230 fős csapatával Szászországba vezényelték, ahol hadisarc behajtása és túszszedés volt a feladata, amit igyekezett emberségesen intézni, bár ezzel felettesei rosszallását váltotta ki. 

A porosz szolgálat után Kováts Lengyelországban folytatta pályafutását, ahol a lengyel hazafiakkal, köztük Kazimierz Pułaski gróffal együtt harcolt a lengyel szabadságért. Itt szerzett tapasztalatai és katonai tudása később meghatározóvá vált az amerikai függetlenségi háborúban betöltött szerepében.

1777. január 13-án Kováts Mihály levelet írt Benjamin Franklinnek, az Egyesült Államok Franciaországba küldött követének, amelyben felajánlotta szolgálatait az amerikai Kongresszusnak. Tudott az amerikai angol gyarmatok függetlenségi háborújáról, és azzal a szándékkal indult el Magyarországról, hogy ehhez a harchoz csatlakozzon.

1777. február 26-án Bordeaux-ból hajózott át Amerikába.

Amerikába érkezése után találkozott régi harcostársával, Kazimierz Pułaski gróffal, akivel közösen dolgoztak az amerikai lovasság megszervezésén. Kováts Mihály kidolgozta a lovasság kiképzési, alaki, harcászati és fegyelmi szabályzatait, és ezek alapján képezte ki a Pulaski Légiót. Az 1778. március 3-án Haddonfield mellett lezajlott ütközetben debütáltak, majd Wilmington, Fredericksburg és Princeton térségében harcoltak.

1779 márciusában a légiót a dél-karolinai Charleston városának védelmére vezényelték. Egy dél-karolinai szerző így jellemezte a beérkező légiót: "itt van gróf Pulaski tábornok toprongyos csapatával, amelyet csupán udvariasságból hívnak légiónak." Ennek ellenére ez a "toprongyos csapat" mentette meg Charlestont.

Az ütközet során Kováts Mihály halálos sebet kapott, és holtan maradt a csatatéren. A brit brigadéros, Skelly naplója szerint a "Pulaski légió lovassága volt a legjobb lovasság, amivel a lázadók valaha is rendelkeztek." A britek tisztelettel temették el Kováts ezredest azon a helyen, ahol lováról lehanyatlott.

Kováts Mihály jelmondata, a "Fidelissimus ad Mortem" (Hűséggel mindhalálig) az amerikai magyarság jelmondatává vált. Bár neve kevésbé ismert, öröksége és hősiessége örökre beírta magát a történelembe, mint a legendás magyar huszár, aki az amerikai szabadságért is életét adta.