Kiderült a magyar Szent Korona legnagyobb rejtélye, a Fradi mai meccséhez is köze van

Messzi túrára indult a Ferencváros együttese. Az NBI rekordbajnoka Örményországban kezdi meg várható menetelését a Bajnokok Ligája selejtezőjében. A Robbie Keane vezette Fradi a BL-kvalifikáció második fordulójában az FC Noahoz látogat, amely az elmúlt években többször is bravúros eredményekre volt képes a nemzetközi porondon. Pedig az örmény bajnokot csak pár évvel ezelőtt, mindössze 2017-ben alapították. A helyi történelem egyébként jelentős, 27 ezer fős városában fog vendégeskedni a Fradi. A zöld-fehérek mérkőzésére Armavirban kerül sor, amely egykor Szardarapat néven volt ismert.

Csak a Szovjetunió bukása, és Örményország önállósulása után lett ismét Armavir a város neve. Szardarapatként 1918-ban lett világszerte híres a város, amikor egy hosszú csatában az örmény erők óriási veszteségek árán megverték a törököket. A helyiek segítségére végül a németek siettek, akik oltalmazták az örményeket az elnyomó, de már darabjaira hullott Oszmán Birodalomtól. 

Sajnos Magyarország és Örményország kapcsolata korántsem volt mindig felhőmentes, hiába egy szekértáborhoz tartoztunk a szocializmus idején.

A közös múlt ellenére ugyanis az azeri baltás gyilkos tette, majd Magyarországról való elengedése miatt a 2010-es évekre még a diplomáciai kapcsolatok is megszakadtak hazánk és Jereván között. Csak 2022-ben sikerült normalizálni a kapcsolatokat, ami már csak azért is volt meglepő, lévén a magyar kormány minden korábbinál szorosabbra fűzte a kapcsolódását az olyan türk államokkal (Azerbajdzsdán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, stb.), amelyek bizony finoman szólva sem szívlelték Örményország létezését. 

Ennek ellenére is érdemes elmondani, hogy az örményeknek igenis sok közös kapcsolódása pontja van a magyar történelemmel. Egyes elméletek szerint nagyban hozzájárultak a magyarság kollektív erejének kialakulásához. A Magyar Királyság egyik legfontosabb jelképét, a magyar Szent Koronát köszönhetjük némely kutatások szerint ennek a távoli országnak és nemzetnek. Olasz Katalin tanulmánya leírja, hogy 

"A vitatott és mindmáig megoldatlan kérdések számát szaporítja a Magyar Szent Korona története is. Annak ellenére, hogy a korona titkát magyar szakemberek mellett német és amerikai kutatók is próbálták megfejteni, mindezidáig megválaszolatlanok maradtak e felbecsülhetetlen értékű műtárggyal kapcsolatos legfontosabb, alapvető kérdések. Nevezetesen az, hogy hol, mikor, ki, kinek és hogyan készítette a koronát. Vitatott már az is, hogy egységes alkotás e, vagy pedig két különböző korú és rendeltetésű részből szerkesztették egybe. Csomor Lajos és ötvös csoportjának eredményeire, a korona kaukázusi eredetének gondolatára építette Szigeti István a Szent Korona keletkezéséről szóló elméletét."

"Munkájának sarkalatos tétele az, hogy a Magyar Szent Korona eredetileg örmény keresztény koronának készült, melynek eszmei tervezője az örménység egyházatyja, pátriárkája, Luszaworits Gergely, a „Megvilágosító" lehetett. A 287-ben örmény királlyá koronázott III. Tiridatesz számára készült. Ekkor vált szükségessé egy új, keresztény korona készítése, mivel a pogány királyi hatalom érvényét vesztette. A korona - Szigeti szerint- a negyedik század elején készülhetett valahol a szasszanida kultúra nyugati határán, a mai Grúzia és Dagesztán területén lévő aranyműves műhelyben, hol a régészeti leletek tanúsága szerint akkor már ismerték a rekeszzománc készítésének módját. A korona örmény eredetére utal az a tény is, hogy tervezője a kis-ázsiai apostolok közül választott példaképeket a keresztény örmény királynak: az örmények által mindmáig főapostolként tisztelt, közöttük huzamosabb ideig térítő Bertalan vértanút, a Szkítiában és Frigiában térítő Fülöp apostolt, és Tamást, aki a szírek és örmények térítője volt. Ugyancsak a korona örmény eredetére vall zárt kupolás szerkezete, mely a kupolás örmény templom - Isten birodalma jelképének - gondolatkörére utal: a kupolában Isten, az ég angyalai és a szentek uralkodnak, lent, a templom alapterületén állnak a hívek."

Hangsúlyozzuk, hogy ez csak egyetlen kutatás, és egy elmélet kibontása. A magyar Szent Korona örmény eredete nem egyezik feltétlenül a Promotions.hu szerkesztőségének véleményével, illetve a hivatalosan elfogadott magyar történelmi kánonnal. A tanulmány részletét csupán csak szemléltető, ismeretterjesztő jelleggel közöltük. 

A Szent Korona rejtélyei:

Forrás: Olasz Katalin