Csak az űrből látszik az egyiptomi piramisok földön kívüli kapcsolata, boszorkányság az ősi épület körül

Vajon a fáraók ismerték a fénysebességet?

Az internet egyik legkitartóbb összeesküvés-elmélete szerint a Gízai nagy piramis valójában egy kódolt üzenet. A piramis pontos földrajzi szélessége ugyanis 29.9792458° – ami kísértetiesen megegyezik a fénysebességgel: 299 792 458 méter/másodperc. Nem csoda, hogy sokan felkapják a fejüket: lehet ez véletlen?

A válasz röviden: igen. De hogy miért, az csak akkor érthető meg igazán, ha visszamegyünk az időben – és a tudományban.

A számok nem hazudnak – vagy mégis?

A számsor valóban egyezik. A nagy piramis koordinátája 29.9792458° északon, a fénysebesség pedig 299 792 458 m/s vákuumban. Ez a felfedezés – vagy inkább felfedezni vélt kapcsolat – többször is bejárta már a világot, TikTok-videók, Reddit-posztok és YouTube-elméletek tucatjai foglalkoznak vele.

Csakhogy van egy apró bökkenő: a méter mint mértékegység 1791-ben született meg, az első ismert fénysebesség-mérés pedig 1676-ban. Ezzel szemben a nagy piramist i.e. 2560 körül emelték – vagyis több mint 4000 évvel korábban.

A piramis építői sem a méterrel, sem a másodperccel, sem a modern koordinátarendszerrel nem dolgoztak.

A fáraók mértékegysége: kubit, nem méter

Az ókori egyiptomiak a „kubit” nevű mértékegységet használták, amely egy alkar hosszának felelt meg – körülbelül 52-54 cm volt. Ha átszámolnánk a fénysebességet ebbe a rendszerbe, az nagyjából 571 033 253 kubit/másodperc lenne.

És bár ez is jól hangzik, valószínűleg senki nem keresne titkos üzenetet egy véletlenszerűen ilyen szélességen fekvő, ismeretlen szibériai falu alatt. Mégis, ha ugyanilyen arányt vélnénk felfedezni ott, valaki biztosan írná a kommentet: „COINCIDENCE?!” (Véletlen lenne?!)

Koordináták és térképek: modern fogalmak

A földrajzi koordináták rendszere, amely a szélességi és hosszúsági fokokat használja, csak jóval az ókor után jött létre. Bár az egyiptomiak mesterei voltak a csillagászati méréseknek, a 29.9792458° koordináta értelmezése önmagában anakronizmus: olyan rendszert alkalmazunk rájuk, amely számukra ismeretlen volt.

Vagyis a piramis helyzete – bármilyen pontosan is illeszkedik a modern térképeken – nem annak alapján lett meghatározva.

Miért szeretjük az ilyen „rejtélyeket”?

Az emberi agy kódkereső gépezetként működik. Ha két, egymással nem összefüggő adat között hasonlóságot találunk, azonnal értelmet akarunk tulajdonítani neki.

Egybeesések mindig is voltak – és mindig is lesznek. A fénysebesség és a piramis földrajzi szélessége közötti kapcsolat csupán egy ilyen véletlen. Izgalmas? Igen. De ettől még nem bizonyít semmit.

A Gízai nagy piramis így is lenyűgöző

Az, hogy az egyiptomiak nem ismerték a fénysebességet, nem von le semmit teljesítményükből. A piramis több mint 4500 éve áll, és a mai napig lenyűgözi a világot. Mérnöki pontossággal, csillagászati tájolással, elképesztő szimbolikával és munkaerővel épült – mindez technológia nélkül.

Talán épp ez a valódi „mágia”: nem kell hozzá földönkívüli kapcsolat vagy elhallgatott tudományos felfedezés. Az emberi teljesítmény önmagában is elég varázslatos.

Az alábbi videóban további rejtélyekre derül fény a nagy piramisról: 

^{Forrás: iflscience.com}