Így halt meg Mátyás király, annál is szörnyűbb lehetett a végzete, mint arról korábban beszéltek

Mátyás király halála évszázadok óta izgatja a történészeket, írókat, laikusokat. Hunyadi Mátyás, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja 1490. április 6-án hunyt el Bécsben. A hivatalos történeti források szerint természetes halált halt, a legtöbb írás „szélütést” vagy agyvérzést emleget. Ám a történet itt nem ért véget: a király halálát már a 16. századtól kezdve különféle teóriák övezik, melyek az elmúlt években új erőre kaptak – és újra a reflektorfénybe kerültek.

Régi teóriák új köntösben

A Korunk Akadémia egyik novemberi előadásán Kolozsváron ismét terítékre került az a régóta keringő teória, miszerint Mátyás királyt valójában meggyilkolták – méghozzá saját felesége, Aragóniai Beatrix. A történész, Horváth Richárd előadása azonban nemcsak a pletykák újraismétléséről szólt, hanem arról is, hogyan kell egy történelmi rejtélynek tudományos igényességgel utánajárni. Már a bevezetésben is nyilvánvalóvá vált: nem elég egy hangzatos elmélet, a valódi kérdés az, mit mutatnak a hiteles források – és mit nem.

Az előadás során Horváth több, az interneten is keringő összeesküvés-elméletet vizsgált meg. Volt, aki Szapolyait sejti a háttérben, mások szerint a rómaiak vagy éppen a Habsburgok álltak Mátyás halála mögött.

Ezeket azonban sem kortárs forrás, sem későbbi történészi munka nem támasztja alá. Még a király haláláról beszámoló legfontosabb tudósító, Bonfini is az agyvérzés jeleit írja le, nem pedig mérgezést.

Miért pont Beatrix lenne a tettes?

A leghangosabb kortárs teória Garamvölgyi László nyugalmazott rendőrtiszt könyvéhez kötődik, amely szerint Mátyás király halálát felesége, Beatrix okozta, mérgezett fügével. A teória szerint a király a gyümölcs elfogyasztása után rosszul lett, mire Beatrix és társai a száját „kipeckelték”, és további mérget öntöttek bele. A szerző „cáfolhatatlan bizonyítékokra” hivatkozik – ezek azonban a történészek szerint se nem bizonyítékok, se nem cáfolhatatlanok.

Horváth Richárd kolozsvári előadásán részletesen bemutatta, miért állnak gyenge lábakon ezek az érvek. Egyrészt Beatrix semmilyen reális eséllyel nem rendelkezett volna a magyar trónra kerülésre. Másrészt több, nemrég előkerült forrás arról tanúskodik, hogy a király már évekkel a halála előtt komoly egészségügyi problémákkal küzdött, például ideiglenesen beszédképtelen és mozgásképtelen volt, ami egyértelműen stroke-ra utal. A halála előtti évben mozgása jelentősen beszűkült, szinte alig hagyta el Bécset.

És végül a „koronaékszer” a teóriát darabjaira szedő cáfolatban: a könyv egyik fő bizonyítéka, Szapolyai állítólagos beismerése, egy hibás latin fordításon alapszik.

A történész szerint ez jól példázza, miért fontos az eredeti források szakszerű kezelése, és hogy nem minden szenzációs történet mögött van valódi titok.

Bármennyire is izgalmasak ezek az elméletek, a mai tudásunk szerint Hunyadi Mátyás halála nem rejt krimihez méltó fordulatot. Ami viszont biztos: még 535 év távlatából is képesek vagyunk vitatkozni egy király utolsó óráiról. És ez talán többet mond el rólunk, mint róla.

Ha felelevenítenéd Mátyás király uralkodásának legfontosabb mozzanatait, akkor ne hagyd ki ezt a videót sem: