Kanadai történész a magyarokról olyat mondott, amely világszenzáció

Egy szikra Albertából - amely a magyar történelem és az artúri mondakör határát feszegeti

Albertából indult a gondolat, amely könnyen megrengetheti a középkori irodalom világát. Stephen Pow történész, aki eredetileg a tatárjárás kutatásával foglalkozik, egy idő után különös párhuzamokat kezdett észrevenni I. (Szent) László magyar király és Lancelot, az artúri mondakör híres lovagja között.

A kutató először a László név nyugati változataiban talált érdekességeket. A francia nyelvterületen sokszor fordult elő, hogy a Lászlóhoz hasonló hangzású neveket egységesen Lancelotként írták le. Ez az apró nyelvi részlet lett az első mozaikdarab, amely elindította Pow gondolatmenetét.

Túl sok az egybeesés? A történelem új fényt vethet Lancelot eredetére

Ahogy egyre mélyebbre ásott, Pow számos hasonlóságot fedezett fel. Mindkét történetben fontos szerepet kap egy leány elrablása, egy legyőzött pogány, egy hosszú száműzetés, és egy visszaszerzett trón. László apja, I. Béla vízparton halt meg, akárcsak Lancelot apja a legendák szerint. A kanadai kutató úgy látja, hogy ezek az elemek együtt már túlságosan soknak tűnnek ahhoz, hogy puszta véletlenek legyenek.

Pow szerint a kép összeáll, ha hátralépünk egyet. "Ez az egész olyan, mint egy mozaik: ha csak az egyes csempéket nézzük, nem látjuk az egészet. De ha eltávolodunk, kirajzolódik a minta" – magyarázta.

Francia udvar, magyar király?

A kanadai történész III. Béla király francia kapcsolataira is felhívja a figyelmet. Az udvarában élő Mária épp abban az időszakban adott feladatot Chrétien de Troyes-nak, hogy írja meg Lancelot történetét, amikor féltestvére, Margit eljegyzését szervezték – francia királyi vonatkozással. A történelmi időzítés Pow szerint egyértelműen arra utal, hogy a francia udvarban tudatosan formáltak egy olyan alakot, aki a magyar hős tulajdonságaira emlékeztette őket.

Egy különösen érdekes elem: III. Béla is szerepet kapott az artúri mondakör egyik későbbi változatában, amely még szorosabbra fűzheti a magyar történelmi szálat.

Miért nem tűnt fel eddig senkinek?

Pow szerint a válasz részben a tudományos specializációban rejlik. Egy Árpád-házi királyokat kutató történész talán ismeri László összes tetteit, ahogy egy artúri legenda-szakértő is kívülről fújja Lancelot históriáját. De ha egyik sem lát rá a másik területre, a hasonlóságok rejtve maradnak.

A történész szerint neki épp az segített, hogy kívülállóként, átfogóbb nézőpontból vizsgálhatta a különféle forrásokat. "Csak egy fickó vagyok Albertából" – mondta szerényen, hozzátéve, hogy nem magyar származású, egyszerűen csak szereti a rejtélyeket.

Akik hittek benne, és akik nem

Amikor Pow a CEU-n tanult, több történésznek is bemutatta az elméletét. A legpozitívabban Laszlovszky József reagált, aki szerint az ötlet elsőre merész, de a feltárt párhuzamok meggyőzőek. "Első hallásra fantasztikusnak tűnt, de a részletek alapján teljesen elképzelhető" – mondta.

Voltak azonban szkeptikusabb hangok is. Egyes akadémikusok hallani sem akartak az elméletről, mások alaptalanul utasították el. Volt, aki az interneten politikai szándékokat vélt felfedezni Pow munkájában, amit a történész határozottan visszautasított.

Egy ballada, egy szikra – így indult a nyomozás Lancelot után

Egy francia költemény volt az a pont, ahol Stephen Pow gyanúja először felerősödött. Villon balladáját olvasva valami ismerős sejlett fel benne: mintha már hallott volna valahol Lászlóról – csak akkor még nem tudta, kit is rejt ez a név. A sorok mögött kezdett kirajzolódni egy régi történet árnyéka, és Pow fejében összeállt a kép.

Egyre erősebben foglalkoztatta a kérdés: lehetséges, hogy Lancelot, az Artúr-legenda kék palástos lovagja valójában I. (Szent) László magyar király alakjára épült?

Pontosabban: I. (Szent) László lehetett a minta, akiről Chrétien de Troyes megalkotta a kerekasztal egyik legismertebb figuráját. Az elmélet annyira izgalmasnak tűnt, hogy Pow elkezdte lépésről lépésre feltérképezni a párhuzamokat. 

Egy mozaik, amelyet még rakni kell

Az elmélet jelenlegi formájában nem tekinthető tudományosan bizonyítottnak – erről Klaniczay Gábor is nyilatkozott. Ugyanakkor szerinte is figyelemre méltó Pow gondolatmenete, és további kutatásokkal akár megerősíthető is lehetne a teória.

Pow jelenleg is dolgozik egy könyvön, amelyben részletesen bemutatja a nyelvi párhuzamokat, történelmi időzítéseket és a karakterjegyek egyezését. Elmondása szerint az ő elmélete az első, amely lépésről lépésre próbálja megmagyarázni, hogyan és miért született meg a Lancelot név egy olyan világban, ahol magyar királyok tettei is eljuthattak a francia költőkig.

A kutató hisz abban, hogy ha egyszer az összes mozaikdarabot helyére tesszük, világos képet kapunk. És talán akkor már nem tűnik olyan valószínűtlennek, hogy a világ egyik legismertebb lovagja egy magyar király tetteiben gyökerezik.

Az alábbi videóban a „Turán Explorer” történész és legendakutató ugyanezt az izgalmas elméletet járja körül: vajon Sir Lancelot alakja magyar királyi eredetű lehetett?

Forrás: telex