Babits Mihály igazi hangjától kiráz a hideg, ilyen hangon beszélt a költőfejedelem

Több forrás és elemzés is a magyar költészet egyik legnyugtalanítóbb költeményeként hivatkozik Babits Mihály egyik filozófiai versére, az Esti kérdésre. Ezt a művét a költőlegenda nem pár nap alatt alkotta meg. Még 1908-ban látott neki, és vetett papírra tizenkét sort, és csak később, 1908-ban fejezte be az alkotását. A kész vers először hivatalosan 1911-ben került a nagyérdemű elé. A sajnos viszonylag fiatalon, már 1941-ben, 57 évesen elhunyt Babits sajnos már nem érhette meg a második világháború végét, aminek kitörésétől is már a rettegés fogta el a 30-as években. 

Babits mindig is a háború ellenes álláspont képviselője volt, és a Nyugat első nemzedékének szerkesztője, sőt főszerkesztője volt. A szekszárdi születésű költő egész életében folyamatosan kiállt a béke mellett, és nem támogatta még csak a magyar politikai élet revíziós vonalát sem az első világháborút, és a trianoni békediktátumokat követően sem. Babits inkább a szavakkal való harc híve volt. Az Esti kérdés, mint filozófiai líra persze még a háború és béke kérdésénél is mélyebb, az idő múlásának relativizálását feszegeti, mintegy karrierje csúcspontjaként. 

Babits számtalan alkalommal, mint széles körben látó és értő irodalmár, kiváló kiáltványok írására is képes és hajlandó volt.

Leghíresebb ilyen művét az ENSZ egykori elődjéhez, a Népszövetséghez kívánta eljuttatni. Több magyar híresség is aláírta hosszú kiáltványát, mint például Illyé Gyula, Kodolányi János, Márai Sándor, és még felesége, Török Sophie (eredeti nevén Tanner Ilona) is. Sajnos az 1935-ben keltezett üzenet végül nem ért célt, és Babits megérzése helyesnek bizonyult. Mind Magyarország, mind az egész világ az egész történelem leginkább kiterjedt háborúja felé robogott, ami számtalan országot és népet perzselt fel 1939. és 1945. között. 

Részlet a kiáltványból, amit talán ma is érdemes lenne megsüvegelni:

„Tudjuk és hirdetjük különben, hogy a mai háborúnak nincs is köze az ember ősi és nemes ösztöneihez. Sokkal több köze van a modern gépipar és bürokrácia szelleméhez. Sohasem leszünk hajlandók hősiességről beszélni oly harcban, mely még gyenge nők és gyermekek tömegekben való megfojtását is magával hozhatja. Igazi lovag és hős, a szó nemes, régi értelmében bizonyára már eleve tiltakoznék az ellen, hogy az ilyen harcban egyáltalán részt vegyen. A mai háború nem otthonunk védelmét, hanem otthonunk áldozatul dobását jelenti. Éppen ezért hangos szóval ítéljük el azt is, aki a háborút vagy háborús érzületet nemzeti jelszavak szép köpenyébe takarja. Az új világháború nem nemzeti, hanem nemzetközi ügy: nemzetközi üzletcsoportok és érdekszövetkezetek harca. A szegény nemzetek csak mint áldozatok kerülnek bele.”

Különleges érdeme még egyébként Babits Mihálynak, hogy szinte egyedülálló módon, egyszer felmondta Esti kérdés című versét, amely a mai napig is meghallgatható egy videónak köszönhetően. Mintha a múltból szólna a költőfejedelem, és ez igazán hidegrázós: