Kínában rendkívüli döntés született, ez Magyarországot példátlan módon érinti

A szabadságharc költője

Bár nem rendelkezünk megbízható mérésekkel e tekintetben, mégis meg mernénk kockáztatni a kijelentést, hogy Petőfi Sándor számít itthon a legismertebb költőnek - azt, hogy "Talpra magyar, hí a haza", még az is ismeri, aki irodalomóra helyett az iskola melletti kocsmába járt.

A szabadságharc költőjének nem adatott sok a földi létből, mindössze 26 éves volt, amikor eltűnt a segesvári csatában, így igen rövid idő alatt kellett összeraknia az életművét, amibe a sok vers mellett nagyepikai művek is belefértek.

Roppant érdekes jelenség, hogy Petőfi Sándor nem csak Magyarországon számít ismert költőnek - a távoli Kínában valóságos kultusza van, a "Szabadság, szerelem" című művét minden iskolásnak tudnia kell fejből.

Honnan ered a kapcsolat?

A közös kapocs Kína és Petőfi között nem meglepő módon a forradalmi lelkület, bár már a Mao-féle forradalom előtt is eljutott a művészete Kínába.

A "Szabadság, szerelem" című vers kínai ismertsége japán közvetítéssel kezdődött 1907-ben, majd Lu Hszün, Kína egyik legnagyobb irodalmi alakja mutatta be őt a kínai olvasóknak.

Petőfi aztán a forradalom utáni gondolkodók számára igazi példakép lett, különösen Baj Mang költő és mártír révén, aki verseit fordította és életét a forradalomnak áldozta, majd egyre inkább a kommunista Kína kulturális örökségének része lett: a magyar költő műveit egyre többen ismerték meg, szobra áll Sanghajban, versei ma is szerepelnek kínai tankönyvekben és irodalmi művekben.

A legújabb Petőfi emlékmű

Azt, hogy ez a kultusz a mai napig él, mi sem bizonyítja jobban, mint az a friss videó, amire most bukkantunk az interneten. A jelenet önmagáért beszél: egy sajnos általunk nem beazonosított kínai városban éppen Petőfi szobor avatás zajlik, miközben kínaiul szavalják meglehetősen szenvedélyes stílusban a Nemzeti dalt.

A szobor nem igazán hasonlít Petőfire, de könnyen elképzelhető, hogy ez a kínai mozgalmi művészeti stílusnak köszönhető, a bronzplaketten viszont teljesen egyértelműen beazonosítható a magyar költő - több hozzászólás is biztosít minket arról, hogy valóban a vers hallható a felvételen.

Külön érdekesség, hogy egyébként Petőfi Sándor - és az összes többi költő - is sokat köszönhet Kínának. Faludy György gigantikus mesterművében, a fordításokat tartalmazó Test és lélek című kötet bevezetőjében leírt irodalomtörténeti eszmefuttatásában leírja, hogy a költészet egyik legalapvetőbb eszköze, a rím az ókori kínai költészetből ered.

A videó: