Magyar lányokról neveztek el egy falut Oroszországban, megdöbbensz, milyen rossz hírük volt

Vajon tényleg magyarok faluja egy aprócska orosz település, vagy csak egy furcsa véletlenről van szó? Ennek járt utána már korábban több újságíró is, mint legutóbb a ma7.sk egyik munkatársa. Talán nem túl meglepő, de az orosz távol-kelet nem túl barátságos pontján van az általunk keresett falu, Vengerka. A szibériai község a Tumanset nevű folyó bal partján található, a szinte senki földje közepén. Nemhogy magyaros eredetű más települések, oroszok sem igazán vannak itt túl sűrűn „szétszórva”.

Egyszerűen képtelenség bármi bizonyítékot is találni, hogy magyarok tévedtek volna ide. Pedig a falu neve, vagyis a Vengerka azt jelenti, hogy „magyar nő” vagy magyar lány, és inkább egy kicsit sértő, degradáló kontextusban. Igazából könnyűvérű magyar nőkre utalhatna a kifejezés.

Már 1925-ben is vetődött erre magyar kutató, aki igyekezett rájönni a titokra. Tarczali Géza Bajkál vidéki faluként hivatkozik Vengerkára, ahol még az utcanevekről is kiderült, hogy magyarosak: Kossuth, Petőfi. Állítólag nem véletlen a helyiek 19. századi magyar hősök iránti rajongása. Mint ismert az 1849-es szabadság harc leverésében tevékeny részt vállaltak a cár hadai. Itt az oroszok szép sorozatba kezdtek, és ahányszor csak hazánk területére léptek, mint elnyomók, felszabadítók, már vitték is a magyar hazafiakat hadifogolyként. Akik általában a világ végére vetődtek kényszermunkásként. Páran így lyukadhattak ki Vengerka környékén.

A helyi bölcsek, idősek sem tudják, hogy honnan ered biztosan a falu magyarok iránti elköteleződése, ráadásul a földrajzi nevet is csak a 19. századi hivatalos iratokban lehet először olvasni, látni a térképen. Állítólag egykor csak egy szimpla vasútállomás volt Vengerka, és közvetlenül a sínek mellett szaporodott fel a falu, mintegy öngerjesztő folyamat során. Persze azóta a falusiak ma már nem a vasútnál dolgoznak. Elsősorban az orosz vadonból keresik a kenyerüket a mai napig. Fakitermelés a többség mestersége, igaz, az önellátás mezsgyéjén kiváló vadászaik is vannak.

Érdekesség, hogy a vengerka szó csak itt nem jelent degradáló kifejezést egész Oroszországban.

Mint kiderült, ezzel a szóval illették azokat az osztrák-magyar monarchiából származó TÁNCOSLÁNYOKAT, akik az első világháború idején az orosz területeken vagy a megszállt régiókban szórakoztatták az katonákat. A vengerkák nem mindegyik volt feltétlen magyar nemzetiségű vagy származású, de ezzel a gyűjtő névvel látták el őket.

Persze a vengerkai lakosok ridegen elzárkóznak attól a lehetőségtől, hogy igenis a kétes erkölcsű nők után kapta falujuk a nevét. Megtanultak élni az ismeretlen eredet mellett, és bár a helyiek közül senki sem vallja magát magyarnak, talán egy kicsit mégis annak érzik magukat. Hiszen mégiscsak „Magyarlányban” laknak, a térkép ezen távoli pontján.

Apropó, a vengerka még egy cigány-magyar-orosz tánc is Szibériában: