499 éve nincs meg az egyetlen magyar kincseshajó, rettentő az oka

Alig öt évig volt magyar királyné Habsburg Mária a 16. században. Az osztrák hercegnőből lett előkelőség a tragikus sorsú, mindössze 20 évesen elhunyt királyunk, II. Lajos felesége volt. Mária 1521-ben hajóval érkezett az országba a Dunán keresztül, aztán férje 1526-os, mohácsi halálával ugyanígy távozott is az országból. Igaz, ahogy érkezése, úgy főleg a menekülése sem volt akadályoktól mentes. Ebben pedig különös szerepet játszott Esztergom városa.

A mohácsi csatavesztéssel, és II. Lajos király tragikus halálával ugyan nem lett volna törvényszerű a Magyar Királyság szakadékba zuhanása, de a belső viszályok megpecsételték az állam sorsát. Egyes kutatások, és a nemzetközi felfogás szerint ekkor megszűnt a magyar államiság. Egyrészt a Habsburg barát tábor Ferdinándot akarta a trónra, másik része viszont csak egy magyarban látta a jövő lehetőségét. Végül utóbbiak az Erdélyi országrészbe szorultak, míg az osztrákpártiak megkapták amit szerettek volna: a Habsburg-hát bekebelezte és kiszipolyozta az ország nyugati harmadát, vagy inkább negyedét.

A három részre szakadt ország középső, döntő hányada a törökéke lett, és hódoltságként működött, s próbálta megőrizni nemzettudatát, kultúráját. Szerencsére sikerrel.

II. Lajos elvesztése után hatalmas káosz alakult ki, az interregnum alatt elsősorban az országban tartózkodó németajkúakat érte számos atrocitás testi épségük, vagyonuk ellen. Amint az ország déli részén elesett királyról és a csatavesztésről megérkeztek az első hírek. Mária királyné nem ringatta magát bele olyan tévképzetbe, hogy az ölébe hull az állam irányítása. Kíséretével és hozzá hű szolgálóival haladéktalanul megkezdte a Budai Vár elhagyását.

Több hajóval szálltak vízre, és megindult észak felé, hogy biztonságos területek felé érhessenek.

Azonban csak Esztergomig jutottak, ahol a helyi várnagy megálljt parancsolt. A hajók egy része elsüllyedt, illetve kifosztották őket. Számtalan női szolgálót és kísérőt megbecstelenítettek, több német is meghalt a támadásban. Mária királyné végül kifosztva, de folytathatta útját. Legértékesebb hajója még a menekülés közben zátonyra futott valahol a Dunán, és a legfontosabb kincsekkel elsüllyedt. Az özvegy viszont nem foglalkozott mindezzel, örült, hogy túlélte ötéves magyarországi „kalandját”. Mária egyébként 1530-tól az 1555-ig az egykori Németalföld (a mai Belgium, Hollandia és Luxemburg területe) kormányzója lett, majd visszavonult a politikától. Élete utolsó három évében Hispániában éldegélt, viszonylagos békességben.

A Duna-kanyarban elsüllyedt, kincsekkel megrakott hajó a mai napig nem került elő, pedig már többször is megkísérelték felkutatni. Az elmúlt évtizedekben még amerikai, tengeri kutató szonárokkal is próbálták megtalálni az elveszett és egyetlen magyar kincseshajót, ám nem jártak sikerrel. A téma egyik legnagyobb szakértője, Tóth János Attila. Az egyik leghíresebb hazai búvárrégész minden évben reménykedve várja a Duna vizének nyári apadását, de eddig nem leletek nyomára Mária hajójának.

Csak a szonáros módszer segíhet

Tóth úr dolgát nehezíti, hogy a Dunában az évszázadok és ezredek alatt rengeteg lom és szemét került be. Ezeket pedig hiába derítik fel szonárral, valójában a trükkös folyóban a búvároknak kell meggyőződniük a tárgyak mibenlétéről. És általában csak szemétre bukkannak. Így a kincseshajó megtalálása, továbbra is várat magára.

II. Lajos röpke, de rejtélyes végzetű uralkodása: