2000 év után nyitották fel a kínai császár nagyanyjának sírját, ami mellette feküdt, attól sokkoltak a tudósok

Titkos birodalmi sírkamra került elő egy építkezésen – de ki nyugszik benne?

2004 tavaszán a kínai Sencsen kerület egyik építkezésén a munkások véletlenül belebotlottak valamibe, ami elsőre csak egy falmaradványnak tűnt.

Csakhogy hamarosan kiderült: egy óriási, csillagalakzatban elrendezett, császári szabványok szerint épült sírkamra rejlett a föld alatt – a történelem egyik legkülönlegesebb nyughelye.

A sírhelyet körülölelő 13 mellékkamra, a négy bejárati folyosó és a 170.000 négyzetmétert meghaladó terület egyértelművé tette: kivételes személyiség nyugszik itt. De vajon ki?

Csin Si Huang-ti nagyanyjának sírjára bukkantak – a rejtélyes Dazsao élete

A szakértők azonnal munkához láttak. Az ásatások során előkerültek díszes lószerszámok, hat ló és egy hatos fogatú harci szekér maradványai – egyértelműen császári rangot jelző jelképek.

A sír elrendezése, mérete és különleges építészeti jellemzői a Hadakozó Fejedelemségek korából (i. e. 475–221) származtatták az elhunytat. Aztán lassan összeállt a kép: minden nyom arra utalt, hogy a sír a Csin-dinasztia egyik legbefolyásosabb nőalakjáé lehet – Csin Si Huang-ti, az első kínai császár nagyanyjáé.

A királynő, akit a történetírás Dazsao néven említ, egykori ágyasként kezdte életét, majd politikai érzékével és intelligenciájával egészen az uralkodói rangig emelkedett. Fia rövid uralkodása után unokáját, Csin Si Huang-dit segítette trónra lépni, és éveken át társ uralkodóként irányította a birodalmat a háttérből.

Egyik legfőbb szövetségese Lu Buvej kancellár volt – viszonyuk a történészek szerint akár a politika határain túlra is terjedhetett.

Tudomány a sír mélyén – számolópálcák és egzotikus állatok a Csin-korból

A sír gazdagsága és a benne talált tárgyak a tudósokat ámulatba ejtették: egzotikus állatcsontok – köztük leopárd, medve, őz és egy rendkívüli, korábban ismeretlen főemlős –, valamint egyedülálló számolópálcák is előkerültek.

Ezek az eszközök piros és fekete színekkel jelölték a pozitív és negatív számokat – a negatív számok kínai használatát több mint 800 évvel korábbra datálva, mint azt eddig hittük.

Mindez a Csin-kor tudományos és technikai fejlettségére utal, és arra enged következtetni, hogy a sír tulajdonosa szoros kapcsolatban állhatott a korabeli tudóselittel.

Kihalt gibbon a császári sírban – ilyen állatot még sosem láttak

De a legnagyobb megdöbbenést az egyik mellékkamrában talált állatcsont váltotta ki: a csontváz első ránézésre emberszabásúnak tűnt, de rendkívül hosszú karjai voltak – 1,6 méteres fesztávolsággal. A vizsgálatok során a kínai és brit tudósok bebizonyították: egy mára kihalt gibbon faj példányáról van szó, amelyről korábban semmilyen tudományos feljegyzés nem készült.

Az állatot – vélhetően a sír tulajdonosának házikedvencét – később az „Imperial Gentleman Gibbon” - magyarul „Császári Úri Gibbon”​ névre keresztelték. Ez az emlős mára a történelem, a zoológia és a régészet egyaránt figyelemre méltó kapcsolódási pontjává vált.

Pusztítás és hatalom nyomai – a királynő, akit a tűz sem törölt el

A sír a pompán túl a pusztítás nyomait is őrzi: több ponton egyértelmű fosztogatás és tűz nyomai láthatók. A sírrablók valószínűleg nem egyszerű tolvajok voltak – tűzhelyet raktak, edényeket hagytak hátra. A történészek szerint a sír elpusztítása akár a híres hadvezér, Hsiang Jü bosszú hadjáratához is köthető, aki i. e. 206-ban feldúlta a Csin fővárost.

A régészek még ma is próbálják megfejteni a sír összes titkát, ám már most biztos: a Shenhuani Nagysír egy olyan asszony emlékét őrzi, aki egyszerre volt anyja és formálója a Csin-birodalom történetének. A történelem homokja alatt megbúvó csontok, leégett bronzedények és különös állatmaradványok ma is suttogják egy letűnt korszak üzenetét.

Az alábbi videóban annak a sírnak a feltárását láthatod, amelyben Csin császár nagyanyja nyugodott több mint 2000 éven át – a lelet mindenkit megdöbbentett: