
Mátyás király anyjáról találtak 500 éves képet, borzasztó a látvány
Olvass tovább...
Sokan még mindig kételkednek az igazságban, pedig nem lehetne kétségünk.
Hatalmas meghökkenést keltett, amikor 177 évvel ezelőtt megtalálták III. Béla király sírját Székesfehérváron. A forradalomból szabadságharcba átcsapó 1848-as év végén került elő az egyik legfontosabb Árpád-házi uralkodónk végső nyughelye, aki mellett még az első feleségét is megtalálták. Ráadásul megtalálták a sírjaikban a velük együtt eltemetett értékeiket, ereklyéiket is.
Olvass tovább...
Mint kiderült, III. Béla királyt a bazilika déli hajójába temették el a halálát követően, ahol már korábban ott nyugodott első felesége, Anna is. A megtaláló régész, Érdy János elsőre nem lehetett biztos az előtalált holtak és maradványaik kilétében. Azonban a velük együtt feltárt részletek, a megtalált tárgyak teljesen egyértelművé, behatárolhatóvá tették, hogy csakis III. Béla feküdhet a sírban. A régészeti szenzáció során mindent a Nemzeti Múzeumba szállítottak Székesfehérvárról, majd a királyi párt több, mint 750 évnyi békesség után véglegesen újra temették, de csak 1898-ban, a budai Mátyás-templomban.
Olvass tovább...
Dr. Demeter egyébként így nyilatkozott a 2017-es előadásán az eseményekről:
„1848. december 12-én, kútásás közben találták meg a királyi sírt. El lehet képzelni, hogy micsoda izgalmat okozott ez a korabeli Fehérváron, találnak egy bő 650 éves királyi sírt, háborús időben, 1848-ban... Jellasics bevonulása után nagy szükség is volt akkoriban a megerősítő dicsőségre. Fontos még, hogy mindmáig ez az egyetlen azonosítható, mellékletekkel együtt megtalált királysír.”
- mondta el a történész.
A királyi ereklyék egyébiránt ma már ismét Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban láthatóak. Valamint friss, idei érdekesség, hogy végleg szerették volna eloszlatni a kételyeket afelől, hogy valóban III. Bélát találták meg egykor. Ennek érdekében egy Magyarországon merőben új eljárást végeztek a maradványok alapján. Elkészítették a III. Bélának vélt koponya arc-, és fejrekonstrukcióját. Ehhez a tudomány és a művészet elegyét vették segítségül. A CT-felvételek segítségével az alkotó elárulta, hogy élő emberek arcának szerkezetét próbálta összeilleszteni Béla koponyájával. Erre azért volt szükség, mert az élők izomzata, és annak tapadása teljesen másként viselkedik, mint a holtak már élettelen, gravitációval már nem dacoló arca. A végeredmény ugyan nem lehet tökéletes, hiszen mindez csak szimuláció, valamint részben feltételezés, ám mindenképp szemléletes. Ki-ki maga döntse el, hogy mennyire tartja elfogadhatónak a végeredményt.
Így nézett ki III. Béla