Hajmeresztő, ami kiderült Attila király végzetes utolsó órájáról

A tudósok számára mára egyre valószínűbb tétel, hogy az ókor végére teljes etnikai káosz uralkodott a Kárpát-medencében. A barbár, pogány törzsek, az avarok, szarmaták, de legfőként a hunok egyre másra szivárogtak be erre a védett területre keleti irányból. Az események mozgatórugója pedig nem más volt, mint a római birodalom hanyatlása, és az ebből következő kivonulása Pannóniából. A provincia rómaiak általi elnéptelenedése nem volt egyenlő a medence lakatlanságával.

Az 5. századra a közép-európai térség legerősebb népe lett a hunoké. Vezérük a nagyot álmodó és komoly hadvezérré vált Attila volt. Vagy voltak. Ugyanis egyre több szakember szerint a mai ismereteink a magyarság, de főleg a vélt hun rokonság történetéről erősen beszűkültek. Feltételezik, hogy nem feltétlenül egyetlen Attila hun királyról lehet szó.

Minden bizonnyal többen is uralkodhattak a honfoglalás előtti évszázadokban ilyen névvel.

Bár az kétségtelen, hogy egy legendás hírű Attilát ismerünk, akit még a régi és poros, de inkább kevés valóságot tartalmazó Képes Krónika is erősen felmagasztal. Sőt, az írások erősen túldimenzionálják Attila jelentőségét, és már-már emberfeletti ázsióval ruházzák fel teljesítményét.

Az 1360-ban, Nagy Lajos király utasítására, latin nyelven íródott krónikák szinte hajmeresztő dolgokat írnak le és tárnak az olvasó elé Attiláról.

Ezek szerint a pápa (az évszámok miatt a legvalószínűbb, hogy I. Leó) sugallatára a hun király letett a barbár területszerzésekről, és készen állt arra, hogy megállapodjon. Ugyan rengeteg gyermeke született számtalan szeretőjétől és ágyasától, de megházasodott. Attila felesége, Mikold Baktriából, a mai Afganisztán területéről származott ide. Azonban a krónika szerint Attila nem bírta az iramot ifjú, heves vérmérsékletű asszonyával, és a hitvesi ágyban, „közösülést” követően agyvérzést kapott. A világszép Mikold gyorsan megözvegyült.

Így volt, vagy sem, de utódai és egykor volt szövetségesei hosszas harcba kezdtek, és a hunok szövetsége lassan felbomlott, nemzetségeik szétszéledtek. A nyugati államok legnagyobb örömére, mert a németek már ekkor rettegték Hunor és Magor leszármazottainak nevét és nyilait. Pedig a Képes Krónika szerint Attilának lett volna ideje stabil lábakra építeni a Hun Királyságot, lévén a majd 800 éves, fantáziadús iromány szerint nem kevesebb, mint 124 évet élt, amiből 44 esztendőn keresztül volt a hunok királya.

Hova tűnt Attila?

Az pedig, hogy vajon nyugszik, vagy nyugodott egykor Attila sírja, már csak feltételezéseken alapszik. A korábbi ötletek és nyomozások szerint a Tisza és maga Szeged városa lehet a végső nyughelye a legendás uralkodónak. Azonban a legfrissebb kutatások már az egész Duna-Tisza-közét, sőt a teljes Alföldet sem zárják ki, mint lehetséges lelőhely. Az Attila felkutatását célzó eddigi ásatások azonban egyelőre nem vezettek eredményre. 

A hírhedt Szikambria pedig csak még tovább gördíti a rejtélyt: