Döbbenetes felfedezés: szabályos piramis található az ősi magyar krónikában, az egyik király megkoronázásának hátteréül szolgál

A Dunakanyarban lévő Pilis hegység Magyarország két ikonikus települése, Budapest és Esztergom között helyezkedik el. Már Árpád-házi királyaink is szívesen vadásztak az erdeiben, így nem csoda, hogy a területhez számtalan legenda és titok fűződik.

A szóbeszéd szerint a Pilisben rögtön négyféle alagút- és pincerendszer található. Ezek egy része a régi templomokhoz tartozott, ezek az építmények ugyanis alulról fűthetőek voltak, hogy a hívek ne fázzanak télen.

A legérdekesebbek viszont kétségkívül azok a titkos alagutak lehetnek, amelyek állítólag a pálosok kincseit rejtik. Ezt a férfi remete szerzetesrendet a 13. században alapították, mégpedig Magyarországon, és mind a mai napig működik. A pletyka szerint az alagutakban Jézushoz kapcsolható ereklyék is találhatók.

Izgalmas feltevés az is, hogy a Pilis gúla alakú, mesterségesnek tűnő csúcsai (Árpád-vár, Magas-hegy és Rám-hegy) valójában ősi piramisok, és annak a globális láncolatnak a részei, amelyek Egyiptomtól Mexikóig sokfelé megtalálhatók. Elhelyezkedésük az Orion csillagkép méretarányos földi leképezése, amit egyébként a híres gízai piramisokkal kapcsolatban is állítani szoktak.

Ha megnézzük a Képes krónika egyik iniciáléjának ábrázolását, döbbenten vehetjük észre, hogy III. István koronázásának egy szabályos piramis szolgál a hátteréül. Vajon mi keresnivalója van ott egy ilyen építménynek? Feltevések szerint az Árpád-ház székhelye nem Székesfehérváron volt, hanem a Pilisben, és ez magyarázza a fantasztikus gúla megjelenését a középkori rajzon. (A kép ITT tekinthető meg.)

A piramisok – akárcsak az egyiptomi változatok esetében – az ember földönkívüli származására utalnak, illetve egy hajdani, magasan fejlett civilizáció földi jelenlétére. A kőgúlák által lehetett kapcsolatot teremteni olyan idegen lényekkel, amelyek létezésében ma nem igazán hiszünk, illetve emiatt váltak szakrális helyekké is.