Három holttestet találtak a pápa rezidenciájának közelében

Ferenc pápa távozása után ismét előtérbe került a Vatikán egyik legsötétebb ügye

Ferenc pápa halála után Robert Prevost bíborost választották meg a katolikus egyház új vezetőjének, XIV. Leó néven. Az utódlás napjaiban új fejezet nyílt az egyház történetében, de régi, elhallgatott ügyek is újra napirendre kerültek. Ezek közül a legsúlyosabb a Vatikán egyik legnagyobb belső botránya: három ember halála 1998 májusában, a pápa rezidenciájának közvetlen közelében.

27 éve tartó csend a Vatikánban - A tragédia estéje

A tragédiába torkolló rejtély kezdete 1998. május 4-én este kilenc óra után kezdődött, miszerint egy apáca három holttestet talált a Svájci Gárda laktanyájában. Az áldozatok: Alois Estermann, a gárda újonnan kinevezett parancsnoka, venezuelai származású felesége, Gladys Meza Romero, és a mindössze 23 éves Cédric Tornay tizedes.

A tragédiát követően kevesebb mint 24 óra alatt megszületett a hivatalos vatikáni álláspont. Eszerint Tornay idegösszeomlást kapott, végzett feletteseivel, majd véget vetett saját életének is.

A Vatikán szóvivője, Joaquín Navarro Valls már a boncolásokat megelőzően kijelentette: „minden tény világos”, a vizsgálatok eredménye sem változtatna a hivatalos állásponton.

Kétségek és elhallgatások

A bejelentést szinte azonnal kétségek övezték. A sajtó alternatív verziókról írt, több elmélet szerint Tornay és Estermann között személyes konfliktus húzódott, míg egyes újságírók és független kutatók titkos viszonyokat vagy politikai hátteret emlegettek. Felvetődött az is, hogy Tornay nem önként cselekedett, hanem valaki más céljait hajtotta végre.

A vallás és a hatalom metszéspontjában zajló ügyben több nyom újabb kérdéseket vetett fel. A nyomozás részletei zártak maradtak, a közvélemény pedig csak találgatásokra hagyatkozhatott.

Új fejlemények: fizikai bizonyítékok, eltűnt nyomok

Több mint húsz év elteltével is maradtak nyitott kérdések. 2022-ben Laura Sgrò olasz ügyvédnő Sangue in Vaticano (Vér a Vatikánban) című könyvében alaposan feltárta a hivatalos verzió hiányosságait. A másodlagos boncolás során Tornay testén olyan külsérelmi nyomokat azonosítottak – hiányzó fogak, fejsérülések –, amelyek nem illenek az öngyilkosság forgatókönyvébe.

Tovább fokozta a gyanút a Tornay nevében hátrahagyott búcsúlevél is. Szakértők szerint sem a kézírás, sem a szóhasználat nem egyezett a tizedes korábbi levelezésével. Családja következetesen tagadta, hogy ő írta volna.

A múlt szavai – a Stasi és Estermann kapcsolata

Az ügy politikai szála sem elhanyagolható. Markus Wolf, a hírhedt Stasi egykori vezetője már 1997-ben arról beszélt, hogy a Német Demokratikus Köztársaságnak volt egy „Werder” fedőnevű ügynöke a vatikán belső köreiből – állítása szerint ez az ügynök nem más volt, mint Alois Estermann.

További források szerint Estermann a lengyel Szolidaritás mozgalom támogatásán dolgozott titokban, és ez hozhatta el a végzetét. Egyes vélemények szerint nem kizárt, hogy az Opus Dei és a szabadkőműves szervezetek közötti háttérharc eredményeként távolították el.

Késleltetett igazságszolgáltatás?

2021-ben újabb fordulat következett: Pietro Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára engedélyezte, hogy Tornay családjának jogi képviselője részleges betekintést kapjon az ügy dokumentumaiba. A hozzáférés azonban szigorúan korlátozott volt – a teljes aktacsomag továbbra is zárolva maradt.

A hozzátartozók szerint az érdemi előrelépés továbbra is elmaradt, a hatóság csupán gesztusértékű nyitottságot mutatott. A Tornay család meggyőződése, hogy a rendelkezésre álló adatokból már most is nyilvánvaló: a hivatalos verzió hibás, az eset részletei pedig máig homályban maradtak.

Az ügyben érintettek – ügyvédek, kutatók, egyházi források – évek óta sürgetik az átláthatóságot. A vallás képviseletében megnyilvánuló hallgatás viszont rendre falakba ütközteti a nyomozást. A nyomozás újranyitását továbbra is sokan indokoltnak tartják, de a Vatikán hivatalos válasza változatlan: az ügy le van zárva.

Az alábbi, 50 perces videóban a The Casual Criminalist csatorna részletesen bemutatja, elemzi és teóriákat állít a Vatikán egyik legmegrázóbb botrányáról: a három halálos áldozattal járó, máig tisztázatlan svájci gárdista ügyről, rejtélyről: