Szenzáció, megfejtették az első magyar nyelvű mondatot, amely 1000 éves

A magyarok birodalma számára hatalmas fenyegetést jelentett a honfoglalást követően a kereszténység virágzó terjeszkedése. Azonban a törzseink és azok vezetői számára nem volt egyértelmű a helyes döntés meghozatal. Arra már jóval 1000. előtt rájöttek, hogy valamilyen lépésre szükség lesz a nemzet fennmaradása érdekében. Tulajdonképpen Kelet-, és Közép-Európában a lélekszámhoz mérten nagy, ám az etnikai változatossághoz képest, a népek olvasztótégelyében igen kis területen zsúfolódtak össze a magyarok másokkal. A két római birodalom, illetve a civilizáció felé lassacskán forduló más nyugati királyságok és fejedelemségek szorításában kellet dönteni.

Már Géza is hajlamosnak mutatkozott a Vatikán és a pápa irányába, ám törzsfői nyomására még képtelen volt a változtatásra. Igaz, ő maga megkeresztelkedett az országba hívott német szerzetesek által.

Nem úgy a helyébe lépő fia, Vajk (I. István, majd Szent István), aki a történelem tanításai szerint még a saját, hagyományokhoz hű családtagjaival is hajlandó volt szembemenni. Pontosabban ők szálltak szembe, a majdani keresztény Magyar Királyság első megkoronázott államfőjével szemben. 1000. előtt számtalan csata zajlott a Kárpát-medencében Vajk hatalmának megszilárdítására, a trónkövetelők elnyomására, adott esetben más eszköz nem lévén, megsemmisítésére. 

Vajk legnagyobb kritikusa nem más volt, mint a honfoglaló Árpád vezér egyik ükunokája Koppány. A feljegyzések szerint bár több változó jelentőségű Koppány jelen volt a magyarság történelmében, de a szóban forgó vezér több birtokkal és haderővel is rendelkezett a 10. században. A feltevések szerint hatalmas gyakorolt a Dunántúl több tájékán is, például a mai Somogy-, és Baranya-vármegyék területén, valamint még a Balatontól északra, a Bakonyban is. 

Sajnos túl sok régészeti feltárás nem igazolja sehol sem Koppány jelenlétét és életét

azonban kétségtelen, hogy a majdani István legnagyobb ellenlábasa komoly befolyással bírt a birodalomban. Ezért is kellett az uralkodónak leszámolnia vele, lévén a Koppányék által gerjesztett véres felkelés elvonta a figyelmet a külső fenyegetések elől, és az ország széthullásával rémisztgetett. A középkori történetírók feljegyzései szerint a pogányok vezérét a seregével együtt voltaképpen a saját "hazájában" verték meg. A leírások arról szólnak, hogy valahol Veszprém környékén mértek rájuk csapást Vajk hadai, hogy aztán Koppány végső büntetése a felnégyeltetés legyen. 

Nemrég előkerült egy olyan elmélet, miszerint éppen Koppány szentségtelen és nem túl keresztényi "testvérharca" miatt vitték feledésbe azt, hogy az egyik leghíresebb ómagyar idézet rá és uradalmára vonatkozhat. A Tihanyi Apátság Alapítólevelében ugyanis szerepel a legendás mondat, amit a legrégebbi írott magyar nyelvű emlékként tartunk számon:

"INDE AD CASTELIC & FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA POST HEC PETRE ZENAIA HEL REA"

- ezt egy hadiút leírásaként azonosítjuk a hivatalos állásfoglalás szerint, amely egy ókori római utat jelölt meg egykoron. 

De az említett, fenntartásokkal kezelendő elmélet szerint korántsem erről szól a lejegyzett mondat. Egy szakértő szerint Koppány nem csak a Balatontól északra, de a tó déli partján is székelt, és birtokot tartott fenn. Azt állítja, hogy leírás teljesen félrevezető a vélt vagy valós helységnevekkel, amikből ezer évvel ezelőtt több is létezhetett egyszerre, szerte a fiatal országban. Könnyen lehet, hogy egy Tolna várától, Fehérváron keresztül egy útról szól az Alapítólevél magyar szövege, amely a Balaton déli része alatt futott, Koppány "kiskirályságába".

Miért nem Koppány győzött?

Forrás: bilecz.blog.hu