Botrányosan hangzik, a magyarság szent tárgyát árverezték el

Egy újabb történelmi szenzáció keltette fel a közvélemény figyelmét: a BÁV Centenáriumi aukcióján nem csupán fényűző órák, csillogó ékszerek és művészi festmények kerültek kalapács alá, hanem a magyar történelem egyik legszentebb relikviája, a koronázási palást egy eredeti darabja is. A tárgy, amelyhez a Szent István-kori múlt fonalai kötnek bennünket, már önmagában is nemzeti szimbólum – viszont a tudat és tény, hogy most magánkézbe kerülhetett, sokak szerint felháborító.

Ezeréves szálak: a palást születése

A történelmi palást, amely egykor Szent István király és Gizella királyné megrendelésére készült, eredetileg egy hímzett miseruha volt. Az 1031-ben adományozott textília a székesfehérvári Szűz Mária templom kegytárgyai közé tartozott, és már akkor is kivételes mestermunkából származó, gazdagon díszített liturgikus, azaz egyházi szertartáshoz tartozó öltözet volt: aranyszálakkal átszőtt selyem, gazdag ikonográfiával, angyalokkal, szentekkel, és a királyi család portréival.

A textília kompozíciójának középpontjában a király, a királyné és egy fiatal herceg – feltehetően Imre herceg – jelenik meg, aki a keresztény eszmények örököseként kapott helyet a szakrális ábrázolásban.

Árnyékban rejtőzve: a palást hányattatásai

A koronázási palást történelme során többször is megsérült, alakult, elveszett, majd újra előkerült – szinte a magyar szabadságharcok és hatalomváltások tükörképeként. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a magyar koronázási jelvényekkel együtt elásták egy ládában, hogy megvédjék a Habsburg bosszútól. A vasláda azonban nem volt kíméletes: a palást átázott, kifakult, és csak évek múlva került elő, meglehetősen romos állapotban.

Ez az esemény újabb fordulópontot jelentett a magyar történelem egyik legbecsesebb kincsének életútjában. A koronázási palást, amelyet még Szent István király idején készítettek, a szabadságharc viharai után súlyosan megsérült, így Magyarország egyik legfontosabb nemzeti relikviáját 1867-ben – Ferenc József koronázása előtt – alaposan restaurálni kellett.

A munkálatokat a pesti aranyhímző mester, Klein Lujza végezte segítőivel, köztük a különösen tehetséges Szentey Sándorral, aki egy apró, mégis jelentős darabot meg is őrzött a palástból – mintegy örökségként az utókornak.

A palást, amely megmaradt

A most árverésre került textil egy mindössze 4 centiméteres darab: arany- és selyemfonállal hímzett, három igazgyönggyel díszített töredék, amely a palást gallérjáról származik. Ez a parányi, ám mégis hatalmas jelentőséggel bíró részlet egy család generációin keresztül megőrzött kincse volt.

Hozzá mellékelték a restaurálás jegyzeteit is, amelyeket Szentey Sándor kézzel írt, mintha már akkor tudta volna, hogy egy napon ez a töredék többet fog jelenteni puszta textilnél.

Az Iparművészeti Múzeum munkatársai hivatalosan is megvizsgálták a relikviát, és kétségtelenül megállapították: az árverésre bocsátott textildarab az eredeti koronázási palást része. Ezzel a történelmi nyomok újabb rétegét tárta fel, új megvilágításba helyezve a koronázási ruházat évszázados sorsát.

És akkor jött a kalapácsütés

A palásttöredéket –  a szakrális és történelmi jelentőségű emléket – a BÁV Centenáriumi aukcióján bocsátják árverésre. Az érdeklődők 1,8 millió forinttól licitálhatnak rá, bár eszmei értéke jóval túlmutat minden pénzben kifejezhető összegen.

Sokan nehezen fogadják el, hogy egy ilyen tárgy, amely a magyar múlt egyik legfontosabb időszakából, az államalapítás korából származik, végül egy magángyűjtemény része lett. Az ilyen ereklyék helye sokak szerint egy múzeumban van, ahol mindenki számára hozzáférhető, és méltó körülmények között mesélhet Magyarország ezeréves történetéről.

Miért fontos ez nekünk, magyaroknak?

Vannak olyan tárgyak, amelyek nem egyszerűen szépek vagy értékesek – jelentésük mélyebb. Kapcsolatot teremtenek a múlttal, és segítenek megérteni, kik vagyunk, emlékeztetnek arra, honnan jövünk. A koronázási palást egyike ezeknek – egy történelmi szövet, amelyen keresztül láthatjuk, hogyan alakult ki a magyar állam, milyen szellemiséggel és értékekkel indult el az útján.

Ez az örökség nem a múltban él. Itt van velünk, és rajtunk múlik, hogyan bánunk vele. Hagyjuk, hogy elvesszen egy darabja, vagy végre megbecsüljük és megértjük, mennyit jelent nekünk.

Az alábbi videóban a magyar királyok koronázási palástja látható: