Ezt jelenti a magyar népnév valójában, ez a felfedezés mindent megváltoztat

Ezt jelenti a magyar népnév valójában – ez a felfedezés mindent megváltoztat

Mi rejlik a „magyar” szó mögött? A történelem és a nyelv mélyére nézve egészen más kép rajzolódik ki, mint amit eddig gondoltunk. A „Hungarian” szóhoz képest idegenül csengő magyar népnév valójában ősi gyökereket hordoz, és a legújabb felfedezés fényében új értelmet nyer.

Sokan tudják, hogy a „Hungarian” megnevezés nyugati eredetű, és eredetileg a középkori nomád „mayarokat” – vagy a hunokat, unugurokat – illette. A történelem folyamán ez a külső megnevezés maradt meg számos nyelvben. De mi a helyzet azzal, ahogy mi nevezzük magunkat? Mit jelent az a szó, hogy „magyar”?

A felfedezés, amely az ősi források, a nyelvészet és a genetika vizsgálatán alapul, azt mutatja, hogy a „magyar” szó „maj” része valószínűleg egy ősi ugor eredetű szóból származik, amely egyszerűen embert vagy személyt jelentett.

Ez rokonságban állhat a mai Oroszország területén élő őslakos mansi nép nevével, akiknek nyelve a legközelebbi élő rokonnyelv a mai magyarhoz.

A szó második fele, az -ar vagy -er, feltehetően egy régi magyar eredetű képző, amely a származásra, vérvonalra utal. Egyes nyelvészek úgy vélik, hogy ez a forma tovább él például az ember szóban, amely ma is azt jelenti: személy.

Ez alapján tehát a „magyar” eredeti jelentése valami olyasmi lehetett, mint „az ember fia” vagy „emberi származású”. Egy ilyen jelentés mélyebb önazonosságot hordoz, és többet mond el a népről, mint egy hódító vagy vándorló harcos nép képe.

Érdekesség, hogy bár a legtöbben a „Hungarian” szót ismerik világszerte, a magyar népnév használata mégis sokkal elterjedtebb a környező országokban, az egykori Oszmán Birodalom területén vagy épp a muszlim világban.

A szó eredetéhez kapcsolódó elméletek között szerepel még a kazahsztáni Majjar törzs neve is, de ezt a legtöbb szakértő elveti. A tudomány jelenlegi állása szerint sokkal valószínűbb, hogy a „magyar” név az ősi magyar törzsszövetség egyik domináns törzséhez – a Meder-hez, más formában Muer-hez – köthető, amelyből az idők során a mai forma alakult ki.

Ez a történelem és a nyelv határán mozgó kutatás Magyarország múltjáról is mesél – és arról, hogyan tekintünk önmagunkra. A népneveket nem mindig kívülről kapjuk: a legmélyebb jelentés sokszor éppen abban rejlik, ahogyan mi magunk használjuk őket.

És ez az értelmezés talán mindent megváltoztat.

Az alábbi videóban is szó esik a magyar népnév eredetéről, valamint arról, hogyan alakították nyelvi, történelmi és kulturális tényezők a nemzeti önazonosságunkat: