Rettenetes névvel illették Hunyadit a törökök, árad a félelem belőle

Mint a bomba, úgy robbant be a Hunyadi-sorozat a tévébe, illetve nem sokkal rá már a Netflixen is meg lehetett tekinteni a történelmi sorozatot, amely nemzetközi kooprodukcióban készült. Nemcsak Magyarországon, hanem már több külföldi országban is bemutatták a tévében, így Szlovéniában és Ausztriában is.

A siker nagy, és előtérbe került Hunyadi János és Mátyás király alakja is, az érdeklődés bizony óriási.

A filmről már rengeteg cikk született, sok véleményt fogalmaztak meg az alkotással kapcsolatban kritikusok és a nézők is, utóbbiak például az iMDB-n adtak le több sarkos kis véleményt is, amelyben sokszor kiemelik a sorozat szerintük leggyengébb részeit. Általánosan visszatérő gondolat az, hogy a színészeken nem fog a vásznon a kor, noha Hunyadi a 10 rész alatt bizony jó néhány évet öregedik, egyszerűen nem lehet látni.

Hunyadi, a nagy hadvezér

A film kapcsán sokszor vetül fel kérdésként, hogy vajon a törökök hogyan látták Hunyadi János személyét. Érdekesség, hogy állítólag II. Mehmed pasa azt mondta a nándorfehérvári csata előtt 1456-ban, hogy reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, a vacsoráját pedig Bécsben szeretné elfogyasztani. A törökök nagyon biztosak voltak a sikerben, ám Hunyadi János és a keresztény hadak megállították a legyőzhetetlennek hitt török sereget.

A szultán nagyon csalódott volt, és akadnak olyan feljegyzések, amelyek szerint képtelen volt feldolgozni a vereséget, hatalmas kudarcként élte meg azt, hogy seregét Nándorfehérvár falainál megállították, olyannyira bánta ezt, hogy saját kezével akart véget vetni az életének.

Hunyadi Jánost és magyarokat a török krónikások általában fura jelzőkkel aggatták körbe. Hunyadi János például olyan neveket kapott török szövegekben, mint "piszkos Jankó" vagy éppen "átkozott Jankó". A sértő jelzők mögött azonban nem a lekicsinylés van, hanem a török nyelvű szöveg logikája is, hiszen a törököknél a jelzők kiválasztásánál az is szerepet játszott, hogy a megfelelő jelző kiválasztásával az oszmán szöveg lüktetését a ritmikus próza eszközeivel elősegítsék.

Több történet is fennmaradt a korból, amelyben Hunyadiról, mint egy nagy ellenségről nagy tisztelettel beszélnek, és elismerik azt, hogy egy nagy ellenséggel van dolguk.

De mit mondanak a magyar történészek a Hunyadi-sorozatról?

(Forrás: Fodor Pál-Ivanics Mária: A magyarok oszmán és török szemmel, Múlt-Kor)