Ezzel az élelmiszerrel jutott be a magyarok szervezetébe a csernobili sugárzás, neked is jutott belőle

Éppen 39 évvel ezelőtt, április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor a világ megváltozott. Egy egyszerűnek szánt teszt során felrobbant a csernobili atomerőmű negyedik blokkja, és pillanatok alatt elszabadult a pokol: a reaktor szétrobbant, és közel 750 méteres magasságba radioaktív anyagok szóródtak fel. A szennyezett felhő nem ismert határokat – néhány nap alatt Magyarországot is elérte.

Bár az akkori híradások alig vagy csak késve számoltak be a történtekről, a háttérben már lázasan dolgoztak a szakemberek. A Paksi Atomerőmű mérnökei, a KFKI kutatói és más sugárvédelmi intézmények gyorsan mérésekbe kezdtek, hogy megtudják, mekkora a baj. A levegőből, a talajból, a növényekből és az élelmiszerekből vettek mintákat – és hamar kiderült, hogy a sugárzás nemcsak a földeken, de az emberek asztalán is megjelent.

Egy láthatatlan veszély szivárgott be a mindennapokba: a radioaktív szennyeződés legfőbb hordozója ugyanis nem más volt, mint a tej.

Hogyan vált a tej a csernobili sugárzás fő közvetítőjévé?

A katasztrófa után rövid időn belül kimutatták, hogy a tejben mért jód-131 szint jócskán meghaladta a biztonságos határértékeket.

Az eredetileg megengedett 50-350 Bq/l közötti aktivitás helyett 1986 májusában több helyen is 2500 Bq/l körüli értékeket mértek. Ez azt jelentette, hogy már egy pohár tej elfogyasztásával is jelentős adag radioaktív jód jutott be a szervezetbe.

De miért éppen a tej vált ilyen veszélyessé? A válasz egyszerű és kegyetlen: a radioaktív jód gyorsan beépült a legelő növényzetbe, amelyet a tejelő állatok elfogyasztottak. A friss fűvel táplált tehenek szervezetében a jód-131 koncentrálódott, és a tejjel közvetlenül átkerült az emberekhez – különösen a gyerekekhez, akiknél a pajzsmirigy kiemelten érzékeny szerv.

Miért volt különösen veszélyes a nagy jódtartalom?

A jód-131 közismerten a pajzsmirigybe épül be, ahol radioaktív sugárzással károsítja a sejteket. A túlterhelés hosszú távon pajzsmirigybetegségeket, daganatokat okozhatott. Ráadásul a gyerekek és a magzatok különösen sérülékenyek voltak, hiszen szervezetük gyorsabban építi be a jódot.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a szakemberek "nagyon durva" becslése szerint a táplálkozással felvett sugárterhelés a belélegzett sugárzás akár százszorosát is elérhette. Ezért is döntöttek úgy, hogy megkezdik a jódtabletták gyártását és terjesztését – de addigra sokak szervezetébe már bejutott a szennyezés.

És te? Neked is jutott belőle?

Ha 1986 tavaszán Magyarországon éltél, különösen, ha gyerekként fogyasztottál rendszeresen tejet, szinte biztos, hogy érintett voltál a csernobili sugárzás hatásaiban – még akkor is, ha az akkori hírek megnyugtatónak tűntek. A radioaktív jód felezési ideje ugyan rövid volt, de a gyors beépülés miatt maradandó egészségügyi következményeket hagyhatott maga után.

Az alábbi videó bemutatja, hogy mi történt pontosan a Csernobili atomkatasztrófa követő években: