Mátyás okozta az első felesége halálát, végzetes együtthálás pecsételte meg a nő sorsát

Podjebrád Kunigunda - vagy ahogyan a magyar udvarban sokan ismerték, Katalin - Mátyás első feleségeként érkezett Magyarországra. Alig volt tizenkét éves, amikor a budai udvar falai közé lépett, hogy egy politikai alku nyomán a Hunyadiak örökségének részesévé váljon.

A házasság ötlete nem a két fiatal szívéből fakadt, hanem két királyi akarat egyezett meg róla: Mátyás király és a cseh kormányzó, Podjebrád György politikai szövetséget akartak kovácsolni. Az ifjú lány így lett a magyar trónra készülő uralkodó jegyese, majd felesége. A ceremóniát 1461 nyarán tartották meg a budai várban, ünnepélyes keretek között, de Kunigunda számára a palota nem sokáig jelentett otthont.

Bár az esküvő megtörtént, a koronázás – amely valódi királynéi rangot adott volna neki – sosem következett be. A kötelezvény szerint a házasságot két éven belül el kellett hálni, lehetőség szerint a lány 14 éves kora után.

A kor szokásai szerint ugyanis az együtthálás után a frigy már felbonthatatlanná vált, jogilag és vallásilag is végérvényesen kötelező érvényű lett.

Hunyadi Mátyás, az "igazságos király" teljesítette ígéretét: birtokokat adott, méltóságokat nevezett ki, udvartartást biztosított. Mégis, valami mintha végig árnyékot vetett volna a fiatal házaspár közös életére.

A király hosszú hadjáratai, a belpolitikai feszültségek, a sorozatos utazások elszakították a párt egymástól  – fizikailag és talán érzelmileg is. Kunigunda szerepe a királyi udvarban nem kapott teret: koronázás nélkül a fiatal lány jogilag sosem lehetett Magyarország királynéja.

A történészek hosszú ideig találgatták, mi vezethetett Kunigunda halálához. Egyesek szerint Hunyadi Mátyás és első felesége, Kunigunda közötti kapcsolat sosem mélyült el igazán. Más források arról számoltak be, hogy a fiatal lány „megbetegedett” – de a részletek sokáig homályban maradtak.

És itt jön képbe a lengyel krónikás, Jan Długoss, aki szerint a fiatal királyné gyermekszülés közben halt meg. Egy végzetes együtthálás, amelyet sem ő, sem a gyermek nem élt túl.

Ez az értelmezés máig kísért – sokak szerint ez volt a pont, ahol a politika, a szerelem és az emberi élet kegyetlenül ütközött.

A történetnek azonban van egy másik, jóval racionálisabb – és valószínűbb – olvasata is.

A morva történetíró, Thomas Pessina beszámolója szerint Kunigunda nem szülés közben, hanem tüdővészben, azaz tuberkulózisban halt meg. A kor egyik leggyakoribb, ugyanakkor legrettegettebb betegsége végzett vele, alig három évvel Magyarországra érkezése után.

Halála 1464. februárjában következett be – Mátyás király koronázása előtt, így Kunigunda sosem válhatott hivatalosan királynévá.

A történészek máig vitatkoznak róla, pontosan mi okozta a fiatal asszony halálát: egyes beszámolók szerint szülés közben veszítette életét, mások szerint a tüdővész, a kor rettegett betegsége vetett véget életének.

Akárhogy is történt, a sorsát meghatározó események középpontjában egy korán megkötött, gyorsan teljesített házasság állt – következményekkel, amelyek a testet és a lelket egyaránt próbára tették.

Egy biztos: Hunyadi Mátyás első felesége tragikusan fiatalon halt meg, és e veszteség árnya örökre rányomta bélyegét a király személyes történetére is.

És ez az árny, akármelyik értelmezést fogadjuk is el, ott lebeg a magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodójának fiatalkori döntése fölött. Egy király, aki sorsokat formált – néha végérvényesen.

Az alábbi videóban Hunyadi Mátyás, a fekete sereg zsoldoshadsereg főparancsnokának történetéről számol be a narrátor: