Őrületes fogadást tett, 20 évnyi fizetését nyerte meg

Ha hazánkban nem is, de például az Egyesült Királyságban szinte bármire lehet fogadni az egyes fogadóirodáknál, hogy aztán egy szerény 10 fontos tét felajánlásával a lehető leglehetetlenebb nyereményt utaltassuk a számlánkra. Nem csak sportesemények végkimenetelének megtippelésével kockáztathatjuk pénzünket, akár egy Oscar-díj győztesét, de akár politikai lehetőségekre fogadhatunk néhol. Így történt ez a 60-as évek Nagy-Britanniájában is. 

Érdekes történetet elevenített fel néhány évvel ezelőtt a Smithonian Magazine a hivatalos weboldalán. A lap felemlegette, hogy az 1960-as évekre csúcsára hágó űrverseny bizony még a fogadás imádó szerencsevadászokat, és a fogadóirodákat is megihlették. Mint ismert, a Szovjetunió a palástolt gazdasági nehézségei ellenére is elképesztő méreteket öltő csatározásba kezdett az Amerikai Egyesült Államokkal. A tét hatalmas volt, ugyanis az űr végtelenjét akarta meghódítani a két óriásnemzet. Azonban csak egyetlen nyertes lehetett. 

USA vs. Szovjetunió 

Az űrfegyverekről és lézerharcokról álmodozó felek lényegében semmilyen pénzt nem sajnáltak a másikra való licitálás közepette. Kezdetben a szovjetek sikerei következtek be, majd csak később fordultak a dolgok az USA javára. Alapvetően mind a két fél a saját géniuszaira épített, bár valójában a náci harmadik birodalomból elrabolt német tudósok virágoztatták fel az (űr)rakéta ipart a két hatalmas országban. Az űrbe végül előbb jutottak a szovjetek, ám a Holdra szállás örök emlékét az amerikaiak szerezték meg maguknak. 

A 60-as és 70-es évek óta nem is járt senki más a Holdon, csak a NASA emberei. Igaz, az elmúlt években már több ország is hozzálátott a gyarmatosítás előkészületeihez a különböző szondák és roverek által az égi kísérőnk felszínén. Ám soha, senki nem fogja már visszahozni a 60-as évek lázas űrversenyét, amelyet tulajdonképpen John F. Kennedy robbantott ki 1961-es hivatalba lépésekor. Ő volt az, aki megígérte akkor, hogy az évtized végéig ember fog lépni a Hold felszínére. A tragikus sorsú államférfi beszéde ihletett meg egy fiatal brit sci-fi rajongót. David Threlfall 20 évesen, 1964-ben egy szenzációs fogadást kötött az egyik brit fogadóirodával.

A srác a heti keresetét, 10 fontot rakott fel tétként arra, hogy Kennedy-nek igaza lesz. 

A végül balszerencséssé vált fogadóiroda nem tévedés, 1000-szeres szorzóval honorálta Threlfall ötletét. Az angol fiú ötletét végül tömegek követték, és a bukmékereknek gyorsan rontaniuk kellett az odds-okon, különben a saját csődjüket kockáztatták. Végül hősünknek és a többi játékosnak lett igaza. Szorította őket a határidő, ám 1969. július 20-án Neil Armstrong első emberként a Holdra léphetett. Így nem kevesebb, mint 10 ezer fontot kellett kifizetniük Threlfall számára. A brit fogadóirodák azon a történelmi napon 100 ezer fontnál is többet buktak a NASA és az emberiség talán legnagyobb teljesítményét követően. 

Szomorú eset, de Threlfall nem sokáig fialtathatta tovább pénzét más, ötletes fogadásokkal. Pedig vagy húsz évnyi keresetét húzta be pár évnyi várakozás után. A szerencsefia ugyanis alig 30 évesen, egy súlyos autóbalesetben az életét vesztette. David Threlfall 1970. novemberében hunyt el. 

Vajon tényleg csak kamu volt a Holdra szállás?