Meghökkentő, mit vártak el a házas egyiptomi nőktől az ókorban

A fáraók földjének társadalma: női szerepek és jogok az ókori Egyiptomban

Az ókori Egyiptom társadalma meglepő módon előrébb járt a nők jogainak tekintetében, mint sok későbbi civilizáció, például az ókori Görögország, ahol a nőknek nem volt joguk részt venni a politikában és földet sem örökölhettek;

Az ókori Róma is ezen kivételek közé sorolandó, ahol a nők jogi státusza alacsonyabb volt és még a gazdag patríciusnők is férfi gyám felügyelete alatt álltak; valamint a középkori Európa, ahol a nők többsége nem rendelkezhetett saját vagyon felett és házasságuk sok esetben családi érdekek szerint dőlt el.

Bár a hierarchia férfiközpontú volt, a nőknek joguk volt házasságot kötni saját döntésük alapján, birtokokat örökölhettek és akár válást is kezdeményezhettek.

Az egyiptomi társadalom családközpontú szemlélete miatt a nőket egyfelől anyaként és feleségként tisztelték, de önálló jogalanyként is elismerték: saját vagyonukat kezelhették, üzleti tevékenységet folytathattak és jogi ügyekben is felléphettek.

Szerelem és házasság: társadalmi szerződés vagy érzelmi kötelék?

Az ókori Egyiptomban a házasság elsősorban egy társadalmi és jogi megállapodás volt, amely leginkább egy szerződéshez hasonlított.

Nem a vallás vagy az állam, hanem a közösség elfogadása tette hivatalossá. Egy nő és egy férfi együttélése már házasságnak számított, amelyhez gyakran ajándékok és anyagi támogatás is társult. A férj sok esetben fizetséget adott a menyasszony családjának, valamint feleségét is rendszeresen megajándékozta.

Bár az érzelmi kötődés előfeltételnek számított a házasságokban, az életre szóló egybekelés alapja gyakran az anyagi biztonság és az öröklés szabályainak fenntartása volt.

Az egyiptomi szövegek mégis számos romantikus mondatot tartalmaznak, például az Újbirodalomból fennmaradt szerelmi költeményekben a következők szerint fogalmaztak:

"A kezed a kezemben van, a testem remeg az örömtől, a szívem ujjong, mert együtt sétálunk."

A női egyenjogúság: legenda vagy valóság?

Míg a legtöbb ókori társadalomban a nők teljesen alá voltak vetve férjeik akaratának, az Egyiptomban élő nők figyelemre méltó jogokkal rendelkeztek.

A házasság alatt mindkét fél megtarthatta saját vagyonát és ha közösen szereztek vagyont, azt egyenlő arányban osztották fel. A nők örökölhettek és akár saját döntésük alapján is rendelkezhettek birtokaikról.

A válás lehetősége is adott volt, amelyet mind a férfi, mind a nő kezdeményezhetett. A válási eljárás egyszerű volt: ha a nő elhagyta férjét, megtarthatta a hozott vagyonát, valamint a közösen szerzett tulajdon egy részét is.

Az ókori egyiptomban ha a férj döntött a válás mellett, akkor köteles volt anyagi kárpótlást fizetni a feleségének, hasonlóan ahhoz az esethez, ahogyan ma a tartásdíjat ítélik a válások során.

A tartásdíj egy jogi kötelezettség, amelynek értelmében egy válás vagy különválás után az egyik fél pénzügyi támogatást nyújt a másik félnek. A modern jogrendszerekben ezt általában a volt házastárs vagy a gyermekek eltartására fizetik.

Ez az összeg fedezhette az asszony megélhetését, különösen, ha nem volt saját vagyona vagy jövedelme.

Szenzitívebb esetekben, ha a nő hagyta hátra beteg férjét, minden vagyonát elveszíthette. A szigorú válási feltételek alapján tisztességes és igazságosztó rendszer működhetett.

Az egyiptomi nők jogilag tanúskodhattak, perekben is részt vehettek, illetve földeket is örökölhettek. Az egyik legkülönlegesebb lehetőségük az volt, hogy elűzhették örökségükből azokat a gyermekeiket, akik tiszteletlenül bántak velük. A kegyetlennek tűnő, bár az akkori időben hatásosnak vélt jogot még az ókori görög és római nők sem birtokolták.

Öröklés és hatalom – női befolyás a fáraók földjén

A család volt az ókori Egyiptom egyik legfontosabb alapköve, amelyet a leszármazás és az öröklés szabályai tartottak egyben. Az öröklés mind az apai, mind az anyai ágon egyformán érvényesült, és gyakran a legidősebb fiú követte apját annak mesterségében vagy hivatalában. Azonban a nők számára is nyitva állt a lehetőség, hogy jelentős vagyont örököljenek, sőt egyes esetekben a királyi vérvonalat is az anyai ágon tartották fenn.

Az egyiptomi nők közül sokan hatalmi pozícióba kerültek, és egyesek – például Hatsepszut és VII. Kleopátra – fáraóként is uralkodtak. A gazdagabb nők sokszor irányították a családi vállalkozásokat, ugyanakkor az alsóbb rétegekben élők a földeken dolgoztak férjeik mellett.

Az ókori Egyiptom a maga idejében rendkívüli helynek számított a nők örömére. A házasság, az öröklés, és a társadalom szabályai lehetővé tették, hogy a nők jogilag is érvényesüljenek, üzletet vezessenek és saját életük felett teljesen szabadon rendelkezzenek. Bár a modern értelemben vett egyenjogúság nem létezett, az egyiptomi nőket több jog illette, mint számos európai társukat még évezredekkel később is.

Az alábbi videóban az ókori egyiptomi szerelemről, a házasságkötés feltételeiről és további érdekességekről beszélnek: