
Na ne, a törökök magyar szavakat használnak ezekre a tárgyakra
Olvass tovább...
Félezer éve keresnek egy történelmi ereklyét a legandák megszálottjai és a régészek, de eddig nem bukkantak a nyomára.
1566-ban Szigetvár főkapitánya, Zrínyi Miklós, alig kétezer elszánt katonával 34 napig állt ellen I. Szulejmán seregének. A szultán hatalmas fölényben volt, a magyar védők minden lehetséges eszközt bevetettek, hogy megállítsák az ellenséget. Az ostrom során a védelem hősiessége, a kitartás és a taktikai találékonyság révén a vár falai ellenére a török sereget nem tudták megtörni, így a csata a magyar ellenállás egyik legikonikusabb eseményévé vált.
Szulejmán nagyszerű vezér volt, de az ostrom idejére már legyengült, 72 éves korában érkezett Szigetvárra, és személyesen vezette hadseregét. Történészek szerint a szultán a csatába vetett kimerítő erőfeszítések, a folyamatos stressz és az előrehaladott kora miatt természetes okokból – valószínűleg szívroham vagy stroke következtében – halt meg a táborban, még mielőtt a vár ostroma befejeződött volna és a törökök győztek volna.
Bár egyes elméletek a harc során elszenvedett kisebb sérüléseket is megemlítik, a legelfogadottabb nézet az, hogy fizikai kimerültsége és az öregkor voltak a fő okok.
Olvass tovább...
Az oszmán vezetés attól tartott, hogy a hír elterjedése összetörné a harcosok morálját és egységét, ami a hadjárat további sikerét veszélyeztette volna. Ezért Szulejmán halálát elhallgatták, testét bebalzsamozták és úgy tettek, mintha még élne. Csak később engedték ki a hírt, közben próbálták megőrizni a hadsereg lelkesedését.
A környék számos legendája között kiemelt helyet foglal el az a legenda, miszerint Szulejmán szívét titokban, a vár közelében temették el. A történet szerint ez a rituális cselekedet szimbolizálta az uralkodó örök jelenlétét a csatatéren, még halála után is.
Az évek során számos régészeti feltárást indítottak a környéken, hogy felderítsék a titkos temetkezési helyet. A szultán belső szerveit, amelyeket képtelenség lett volna megóvni a rothadástól a hosszú út során, Szigetvár mellett temethették el. Valószínűleg egy díszes edénybe helyezték, nyughelye fölé pedig díszes síremléket emeltek. Ennek maradványait tárhatták fel magyar kutatók 2015-ben.
Ám a feltételezett türbében, ahol Szulejmán maradványainak kellett volna lenniük, csupán egy rablógödröt találtak, írta akkoriban a 24.hu.
A kutatók a falakon kívül nem találtak semmit, az évszázadok során sírrablók foszthatták ki a helyet, mindent elvittek, ami érték volt. Nem valószínű, hogy szervezett vagy parancsolt akció volt, csak egyszerű zsákmányszerzés és rombolás.
Olvass tovább...