A magyar vérszerződéshez hasonló rituálé nyomaira bukkantak egy ősi görög sírban

2014-ben Athén egyik északi negyedében, Kifissziában egy építkezési terület földmunkálatai közben a régészek egy különös leletre bukkantak. Egy apró, mindössze nyolc centiméter magas, fekete színű borospohár darabjai kerültek elő egy ősi sírkamrából. Az első pillantásra jelentéktelennek tűnő tárgy azonban szenzációs felfedezéssé vált, amikor sikerült összerakni a széthullott darabokat.

A csésze oldalán ugyanis hét név volt bevésve – köztük egy, amely azonnal minden figyelmet magára vonzott: Periklész.

Egy ókori ereklye, amely hidat épít az évszázadok között

Periklész nevét az ókori görög történelem kiemelkedő vezetőjeként ismerjük. Az Akropolisz építési programjának elindítója, a Parthenón megálmodója és a demokrácia megerősítésének egyik legfontosabb alakja volt. A Peloponnészoszi háborúk idején Athén vezéralakjaként állt szemben Spárta katonai erejével. Halálát 429-ben a pusztító járvány okozta, amely Athént is megtizedelte.

De vajon mi köze lehet egy szerény borospohárnak a város aranykorának legnagyobb államférfijához?

A régészek szerint az edény egy szimpózium – azaz egy ókori lakoma – során kerülhetett Periklész birtokába. A szertartásokon részt vevő hat másik férfi neve is felkerült a csésze oldalára, köztük Arisztidész, Diodotosz, Daesimosz, Arriphrón, Eukritosz és Drapetisz.

A névsor különös érdekessége, hogy Arriphrón valószínűleg Periklész testvére volt, ami tovább növeli a lelet hitelességét.

A feliratokat alapos vizsgálat alá vetették és a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a nevek egyetlen személy kézírásával készültek. Ez arra utal, hogy a borospohár egyfajta emléktárgyként szolgálhatott, amelyet az este végén valaki magával vitt. Vajon Periklész volt az, aki megőrizte ezt a tárgyat, vagy egy barátja készítette számára? Bár a választ nem tudhatjuk biztosan, az epigráfiai kutatások alapján a régészek 99%-os bizonyossággal állítják, hogy az edény valóban Periklészhez köthető.

Érdekességek a Periklész-boroskehelyről

• Az ókori görögök számára a szimpóziumok azaz azok a helyszínek, ahol bőséges lakomákat rendeztek, politikai és filozófiai eszmecserék helyszíneként bátorították a balkáni régió legnagyobb filozófusait és hadvezéreit. Nagy gondolkodók, költők és hadvezérek gyűltek össze, hogy bor és zene mellett vitassák meg a világ dolgait.

• A lelet felfedezése kivételes pillanat volt a régészetben, hiszen rendkívül ritka, hogy egy történelmi személyiséghez köthető hétköznapi tárgy kerüljön elő.

• Az amfora jelenleg az Athéni Epigráfiai Múzeum kiemelt darabja, amely az Akropolisz közelében található és az ókori feliratok egyik leggazdagabb gyűjteményével büszkélkedhet.

A Periklész ivókehely feltárása újabb lenyűgöző bizonyítékkal támasztja alá, hogy a történelem nem merül feledésbe – szimplán a föld mélyén várja, hogy ismét napvilágra kerüljön. Az ókori Athén páratlan öröksége minden egyes feltárt emlékkel tovább gazdagodik, a régészek munkájának köszönhetően pedig napjainkban is megérinthetjük az egykori görög világ mindennapjainak lenyomatát.

Az egyszerűnek tűnő, mégis történelmi jelentőségű, ókori bort tároló ivókelyhet valószínűleg maga Periklész tarthatta a kezében, amikor filozófiai viták és politikai eszmecserék közben egy lakoma asztalánál ülve formálta Athén aranykorát.

A kicsiny relikvia ma is az ókori Görögország nagyságát, kulturális erejét és a demokrácia eszméjét hirdeti, amelyet Periklész neve fémjelez.

Ebben a videóban az athéni demokráciáról nyerhetsz bővebb információkat: